Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy az ország, amiben élünk, tele van számos meglepetéssel: különleges történetek, izgalmas múltú és célú épületek, furcsa tények keresztezik életünket. A velük történő megismerkedésünk pillanatában mintha kincset találnánk – meglepődünk, nézünk jobbra balra, nem hiszünk a szemünknek. Aki pedig Zalába látogat, szinte egyenesen egy kincsesládába érkezik.
A régió felfedezése közben rájövünk, hogy minden település tartogat valamit, ami nem mondható mindennapinak…
Csiga-biga gyere be…
A „Zala-völgy fővárosa” amellett, hogy remek desztinációnak bizonyul mindenki számára, aki feltöltődési lehetőséget keres egy mesés táj ölelésében, az éticsigák életében is fontos szerepet tölt be. Esetükben azonban nem a csodás zalai bor kóstolásán és más hasonló élmények átélésén van a hangsúly…
Ugyanis Zalaszentgróton működik Európa egyik legnagyobb csiga feldolgozó üzeme.
A ‘90-es évek elején nyílt üzem évente több száz tonna csigát fogad be és dolgoz fel. Amik később főként franciaországi éttermek tányérain kötnek ki, és nem is kis arányban – a felszolgált csigák közel tizenöt százaléka származik Zalából. Ez a mennyiség, egyébként munkahelyek százait biztosítja és az üzem Zalaszentgrót legnagyobb munkáltatójává -franciásan mondva- avanzsálódott az elmúlt évek során.
Az ország legédesebb illatú levegője
A mindennapi bevásárlások során megszokhattuk már, hogy venezuelai banánt, mexikói avokádót vagy kínai li-chit veszünk ki a dobozokból. Nem is csodálkozunk el rajta, megszoktuk. Meglepőnek se mondhatnánk, hiszen a magyarországi éghajlat nem adna sok esélyt ezeknek a növényeknek az életben maradásra… Az viszont már szokatlanabb látvány, amikor zalai kiwivel, vagy éppen fügével találkozunk egy piac standjánál, vagy valamelyik boltban.

Az Ős-Mura vidékén, valahol a szlovén-magyar határ közelében található hazánk legnagyobb és egyetlen fügefarmja. Hogy hogyan él itt meg egy állandó meleget igénylő gyümölcs? Nos, a zalai dombok nem csak a szemnek kedvesek, de a légmozgás miatt kialakuló tormaföldi mikroklíma otthonos közeget nyújt több száz fügefának is. Ilyen jó, édes illatú levegővel nem igazán találkozunk máshol…
Egy község, ahol a teljes lakosság elfér egy nagyobb asztal körül
A híres zalai dombok egy nem akármilyen helynek adnak otthont: Iborfiának, ami az ország legkisebb saját önkormányzattal rendelkező településeként van számon tartva. A falu nagyjából tucatnyi lakója szinte teljes izoláltságban él, ugyanis nincsen bolt, orvosi rendelő, könyvtár, de még a kocsma is csődbe ment pár éve.
Még ha nyüzsgő világunk elemei hiányoznak is onnan, a nyugalom, a természet közelsége és az emberi történetek megismerése miatt mindenképpen érdemes ellátogatni ebbe a két utcából álló kicsiny faluba.
A fából és borból készült templom, ami ráadásul el is tévedt…
A magyar-szlovén határtól nem messze lévő Szécsisziget az egyik legelragadóbb kis falucska, ahol ember járhat. Odaérkezésedkor számos látnivalót találsz majd. Az utcákon sétálva egy monumentális hatást keltő vízimalom emelkedik ki a Kerka patakból. A házak között elnézve egy csodás kastély festi a látképét. Nem is beszélve a környező dombok nyújtotta látványról és a mindent átható friss levegőről.
Mindezenközben Szécsisziget egy legendás történetű Szent Kereszt templomnak is otthont ad, benne egy nem mindennapi művészeti alkotással… Ugyanis a közel 300 éves oltárt, minden más szobrot és oszlopdíszt, készítője Philipp Jakob Straub fából faragta ki. Olyannyira jól sikerült, hogy még közelről is nehéz megállapítani a “turpisságot” – mintha csak kőből lenne.
A templomot számos legenda is övezi. Szóbeszédek szerint a kötőanyag szilárdsága nem a víznek köszönhető. Építtetője, Gróf Szapáry Péter biztosra akart menni, így inkább a vörösbort kevertetett a maleterba, víz helyett. Vajon a borból kioldódó cukornak köszönhetően terebélyesedik ma is több tíz méter magasba?
Apropó, hamár a méreténél tartunk… A templom rendelkezik egy kisebb terstvérrel is, ami a már akkor is jóval több lakost számláló Letenyében található. Azonban, ez csak egy tévedés eredménye, hogy a nagyobb templom került a kisebb településre. Feljegyzések szerint az építészek véletlenül -de az is lehet, hogy a bor miatt- összecserélték a tervrajzokat és túl későn vették észre hibát. Nos akármi is legyen az igazság ez az építészeti remekmű méltó helyre került…

„Csicskenye a csekmetből…” – fura szavak, amiket szinte csak itt ismernek
Fumu, töszmörög, tixó, kágyilló és társaik… A zalában élők sok-sok szokatlan szót használnak, és nem csak egy-egy rag megváltoztatásáról, vagy a kiejtés mássága miatt érződő furcsaságról van szó, hanem az ország többsége által nem ismert szavakról és kifejezésekről.
Ha szeretnél mókás arckifejezésekkel, reakciókkal találkozni, akkor itt az idő! Elevenítsd fel vagy megismerd, majd használd aktívan ezeket a szavakat – gyűjtésünkkel erre buzdítunk!
Te is ismersz ezekhez hasonló furcsaságokat? Hamarosan egyre több különlegességet tervezünk megosztani veletek. Így ha Neked is eszedbe jutott valami, írd meg a hello@szeretunkzala.hu e-mail címre, mi pedig egy később cikkünkben beszámolunk róla!
„Szeretünk Zala – Ahol minden domb mögött kincset találsz!”