Aludttejes prósza recept: szaftos és tocsogós

A zalai aludttejes prósza egy régi, nagyon egyszerűen elkészíthető paraszti étel, amit főleg Zala, Somogy és Vas megyében készítettek és készítenek a mai napig. Népszerűségét nem csak egyszerűségének, de isteni ízének is köszönheti. Ráadásul a mai modern konyhákhoz igazodva készülhet kefirből is, hiszen azt nagyobb eséllyel találunk a boltok polcain. Ebben a cikkben két aludttejes prósza recept vár rád, extraként pedig még az aludttej és a tejföl általam ismert készítési módját is elsajátíthatod.

Ha teheted, javaslom a hozzávalókat piacon, a termelőktől beszerezni, az aludttejhez esetleg friss házi tejet vásárolni és megaltatni. Sokkal ízesebb végeredményt érhetsz el vele.

Kezdjünk neki!

Ha nem szeretnél az aludttej készítésével kísérletezni, akkor tekerj lejjebb az aludttejes prósza recepthez.

Aludttej készítése házilag extra tejföllel

Aludttejet készíteni nem ördöngősség, bárki képes lehet rá, ha követi a kb. két lépésből álló folyamatot. A kihívást általában a friss, házi tej beszerzése jelenti, de ha az megvan, akkor a recept így néz ki:

A friss, házi tejet (1,5 l) öntsd egy tiszta lábosba, majd tedd rá a tetejét és tárold szobahőmérsékleten. Az első nap elteltével igazából már kész is az aludttej: az állaga mint a kefiré, szinte vágni lehet.

Ha 2-3 napig altatod, akkor a tetején vékony rétegben egy zsírosabb, sárgásabb rész képződik. Ez nem más, mint a tejföl. A tejfölt egy kanál segítségével szépen le tudod húzni az aludttej tetejéről és felhasználni a prósza készítésénél.

Ugye, nem is olyan nehéz?

A zalai aludttejes prószára két receptet is megosztok, hogy lehessen választani. A különbség az elkészítés módjában és a hozzávalókban van. Ahány ház, annyi szokás, így rád bízom, melyik a szimpatikusabb.

Aludttejes prósza recept, ahogy Őrtilosban készítik

Ezzel a prószával egy őrtilosi vendégház reggeli terülj-terülj asztalkám reggelijénél találkoztam és azonnal elkértem a receptet. Az itt készült aludttejes prósza tocsogós és szaftos volt, a teteje márványosan aranybarna, még melegen, de szeletelhető formájában tálalták szép cserépedényben.

A receptnek szerintem egy igazi titka van: a sertészsír. Ettől kap a tészta alja és teteje szép aranybarna színt és egy különleges ízt.

A mennyiségeket úgy írom le, ahogy nekem is elmesélték és hozzáteszem a saját tapasztalataimat.

Gyöngyi elmondása szerint például a lisztből annyi kell, amennyit a tojásos-aludttejes/kefires folyadék felvesz. Az eredeti receptben kefir szerepel, de én kaptam a helyi pékségben aludttejet, így azt használtam. A masszának a palacsintatészta állagánál valamivel sűrűbbnek kell lennie, de nem túlságosan, csak éppenhogy. Tojásból a házi az igazi.

Hozzávalók:

2 db házi tojás (tényleg házi, különben nem lesz olyan)
3-5 dl aludttej vagy kefir (én 5 dl-vel készítettem)
3-4 evőkanál liszt (valójában annyi, amennyit felvesz)
pici só
ha édesen szeretnéd: 1 evőkanál cukor
ha sósat készítesz: 1 teáskanál só
zsíros, min. 20%-os tejföl és sűrű, 100%-os szilvalekvár (ha édesen készíted) a tetejére
olvasztott sertészsír

Elkészítés:

Az aludttejet vagy a kefirt a házi tojással simára keverjük, majd adagonként hozzáadjuk a lisztet. Mehet bele egy csipet só és az édes vagy a sós verziónak megfelelően a cukor vagy a só. Ekkor a tészta állaga olyan lesz, mint a palacsintatészta, csak kicsit sűrűbb.

A masszát ezután egy olvasztott sertészsírral alaposan kikent tepsibe, cserépedénybe vagy tortaformába öntjük, a tetejére szilvalekvárt és tejfölt pötyögtetünk, végül meglocsoljuk a maradék sertészsírral és betoljuk a 200 fokos sütőbe. Körülbelül 20-25 perc alatt sül meg. Akkor jó, ha a teteje márványosan aranybarna, a közepe pedig már nem folyik.

Még melegen, de nem forrón tálalhatjuk is. Így a legjobb!

Zalai aludttejes búzaprósza recept, Prikryl József „Zalai, vasi paraszti ételek” című receptgyűjteményéből

Hozzávalók (6 személyre):

32 dkg liszt
8 dl aludttej
1 dl tej
4 dkg cukor
2 db tojás
só
4 dkg zsír
12 dkg szilvalekvár

Elkészítés:

Egy keverőtálba beleszitáljuk a lisztet, ráöntjük a tejet és a 6 dl aludttejet, beletesszük a cukrot, az egész tojásokat és a csipet sót. Csomómentesre keverjük. A tésztának palacsintatészta sűrűségűnek kell lennie! Majd egy alacsony peremű sütőtepsit vastagon kizsírozunk és egyenletesen beleöntjük a masszát. A tetejére véletlenszerű mozdulatokkal rákanalazzuk a lekvárt, majd a maradék aludttejet és meglocsoljuk 5-6 evőkanál zsírral. Sütés előtt kellemesen meleg helyen 15-20 percig pihentetjük. Ezután előmelegített 170 fokos sütőben 35-40 perc alatt készre sütjük. Figyelni kell arra, hogy ne csak kívülről kapjon szép színt, de a belseje is átsüljön. Amikor megsült, kivesszük a sütőből és rövid ideig pihentetjük, majd nagyobb kockára vágva, porcukorral meghintve tálaljuk.

Jó étvágyat mindenkinek!

Az első receptet köszönöm Gyöngyinek, a másodikat pedig megtalálod Prikryl József „Zalai, vasi paraszti ételek A búbos túrótól a fumuig” c. könyvében.