Kokas Katalin és Kelemen Barnabás művészeti vezetésével, a Festival Academy Budapest (FAB) szervezésében rendezték meg a II. Springfestet az Őrségben, ahol világhírű művészeket hallhattunk élőben játszani. A fesztivál idén négynaposra bővült: 2026-ban Magyarszombatfa, Őriszentpéter, Magyarföld, Szentgyörgyvölgy, Velemér és Lendvajakabfa különleges terei adtak otthont a programoknak. A pünkösdi hétvégén a klasszikus zene, a népművészet, a színház és az irodalom kapták a főszerepet.
A Szeretünk Zala csapata a hétvégi programokba kóstolt bele, élményeinket ebben a cikkben foglaltuk össze. Reméljük számotokra is inspiráló lesz és a következő rendezvényen találkozunk.
Magyarszombatfa: ahol lebomlanak a falak
Szombaton a magyarszombatfai Ginti étterem belső udvarán indítottuk a napot. Kassai Lajos pódiumbeszélgetése azonnal megadta a hétvége alaphangulatát: a klasszikus, merev előadói formátum helyett egy bátor, sallangmentes dialógus alakult ki a közönséggel.
Ez a közvetlenség a Springfest legfőbb védjegye. Itt nincsenek kordonok vagy VIP-szektorok; a művészek ott sétálnak a látogatók között, beülnek egymás koncertjeire. A házigazdák személyes, bensőséges felvezetői egyetlen nagy, közös asztaltársasággá kovácsolták össze a résztvevőket.
Kassai Lajos után a Kodály Duó következett Kelemen Barnabás és Fenyő László előadásában, majd meghallgattuk Pomázi Adél könyvbemutatóját is.
A szombati nap egyik legerősebb produkciója kétségkívül Hamvas Béla: A bor filozófiája című előadása volt Rátóti Zoltán és a Springfest művészeinek közreműködésével. Az előadásban irodalom és klasszikus zene talált egymásra. Hamvas Béla borról szóló elmélkedései Rátóti Zoltán hangján szólaltak meg, majd egy-egy gondolati egységet zenei momentum követett. A közönség az előadás színvonalát vastapssal jutalmazta.
Ahol lekerül rólunk a választás terhe
Miközben a mai fesztiválpiac a túlterhelésre és az állandó ingeráradatra épít, a Springfest legnagyobb luxusa a minimalizmus. A programok lineárisan, egymást követve gördülnek előre. Ez a szerkesztési elv belső nyugalmat ad a befogadónak. Megszűnik a digitális zaj, a döntési kényszer; az ember képes egyetlen dologra fókuszálni.
Nem véletlenül vált a fesztivál kulcsmondatává, hogy:
„Ahol a csöndnek is létrát lehet támasztani.”
A rendezvény közelebb hozza azokat a történelmi és szakrális tereket, amelyek a hétköznapokban sokszor megközelíthetetlennek tűnnek. Arra inspirál, hogy üljünk be egy évszázados templompadba, és hagyjuk, hogy a látható világ mögött valami megfoghatatlan is megérintsen bennünket.
Lendvajakabfára a fecskék is zenét hallgatni érkeznek
A helyi művésztelep hatalmas, nyitott pajtájába lépve azonnal megcsapott minket a kávéillat: a zalai Merdzsotruckos fiúk pultjánál házi szörpök, roppanós péksütemények és sós piték mellett indult a vasárnapi szieszta.
A rusztikus térben Dani Imre zongoraművész és Maxim Rysanov brácsaművész szólaltatta meg Brahms Esz-dúr szonátáját. A piros huzatos színházi székeken ülő közönség lélegzetvisszafojtva figyelt.
A délutáni Kávéházi Szalon ezt a hangulatot vitte tovább: a tér közepére tolt zongorán a nap folyamán organikusan, szinte észrevétlenül váltották egymást a zenészek, miközben a vendégek beszélgettek, kávéztak.
És ide még a fecskék is zenét hallgatni járnak: egy fecskepár folyamatosan ki-be repült a nyitott ablakokon, daloltak a fejünk felett, miközben odabent a hangszerek életre keltek.
A nap folyamán a gyerekeket külön sarok várta, ahol lehetett agyagozni, szitanyomatos pólót készíteni, kenyeret sütni és kosarat fonni. A rendezvény teljesen kutyabarát, így a négylábú kedvencek is a közönség részei voltak.
Este hat órakor kezdődött Sztravinszkij: A katona története című előadása, amely a zenét és a színházat hozta közös platformra. A szabadtéri színpad előtti gyep teljesen megtelt, a produkció hátterét pedig a lemenő nap sugarai adták. Később Rudolf Péter, Nagy-Kálózy Eszter és színésztársaik zseniális rögtönzései zárták a színpadi előadások sorát.
A tábortűz és a szalonnasütés idén sem maradt el. A népzene és a táncház is fontos szerepet kapott: a négy nap során többek között Berecz István néptáncos és a 4 nap szószólója, Szalonna és bandája, valamint a Harangláb Népzenei Együttes is megtáncoltatta a résztvevőket, de a jazz és a tangó világába is belekóstolhattunk.
A térség felfedezésére is volt lehetőség
Az Őrség és Hetés tökéletes helyszíne ennek a klasszikus zenére és néphagyományokra épülő ünnepnek. A falvak, a templomok és a rétek a fesztivál hozzátartozói. A magas kultúra mellett elférnek a tájjelegű ételek, például a dödölle, a vadétel, a tökös-mákos rétes vagy a kistermelői portékák.
Mivel a napokat nem zsúfolták tele, a koncertek között maradt idő a környék felfedezésére is. A két program között megnéztük Nyugat-magyaroszág legnagyobb haranglábát Nemesnépen, az Árpád-kori templomot Veleméren, a szentgyörgyvölgyi kazettás mennyezetű református templomot, a magyarföldi ökumenikus fatemplomot, és Magyarszombatfán belestünk a fazekasműhelyekbe.
A Springfest nem elrabolja a modern ember idejét, hanem értékes perceket ad vissza belőle. Olyan kulturális oázis ez, ahol a virágzás nemcsak a természetben, hanem a lelkünkben is megtörténik.
fotó: Adorján Flóra, Szeretünk Zala
