Az Energy Tour Lenti és a horvátországi Muraszerdahely között, 7 település látnivalóit mutatja be, kiemelt hangsúlyt fektetve a térségben található energiaforrásokra. Az útvonal végigjárása bepillantást enged a kőolaj- és földgáztermelés különös történetébe, az alternatív energia felhasználásába, valamint a Föld energiáinak létezésébe. Mindezt a buja természet hangulatába bugyolálva.
A mai napig tisztán emlékszem a legelső „találkozásomra” Lenti városával és a térséggel. Akkor annyira mély benyomást tett rám, hogy azóta is vágyódtam vissza Zala és egyben Magyarország kevésbé ismert, az átlagos turisták szeme elől jószerivel elrejtett környékre. A pillanat elérkezett, ezúttal három élménydús és intenzív utazással töltött nap keretében látogattam el ismét Lenti környékére. Az utazás apropóját egy tematikus túraútvonal felfedezése adta.
Az Energy Tour látnivalóinak pontos helyszínét a cikk végén elhelyezett térképen találod.
Energy Tour, avagy az olajtól a szénbányászaton át az éltető energiavonalakig
Az Energy Tour tematikus túraútvonal Lentin keresztül Lovászi és a horvátországi Muraszerdahely (Mursko Središće) között fűzi fel a térség energetikai múltjával kapcsolatos helyszíneket.
A térség ugyanis egykor kiemelkedően fontos kőolaj-, földgáz- és szénlelőhely volt. Emiatt Zala megyét a magyar kőolaj és földgáz bányászat bölcsőjeként is emlegetik.
A térség másik különlegessége – a számos energiaforrás mellett –, hogy egy utazás alkalmával akár 3 ország látnivalóival is megismerkedhetünk.
Az Energy Tour útvonala kifejezetten a magyar és a horvát határmenti természeti és kulturális örökségeket mutatja be, de ha időnk engedi, érdemes a szlovén oldalra átnyúló Hetés tájegységbe is ellátogatni.
De vissza az eredeti témánkhoz.
E sorok írása közben elgondolkodtam, hogy vajon az itt tobzódó energiák miatt olyan zöldek a zalai erdők vagy egyszerűen csak a környék iránti rajongásom miatt látom oly színesnek, titokzatosnak, minden csoda rejtőjének. Aztán rájöttem, hogy valószínűleg mindkét lehetőség fennáll, de fókuszáljunk most az energiákra.
Határon innen: az Energy Tour látnivalói a magyar oldalon
Szent György Energiapark és litopunktúrás kő, Lenti
A Szent György energiavonalakkal vagy másnéven sárkányvonalakkal Zalában több helyen is összefuthatunk. Az egyik közülük Lentiben található, ahol a 2002-es bioenergetikai méréseket követően energiapark létesült. A fákkal és bokrokkal díszített területen az energiavonalak irányát kikövezett rész mutatja, találkozási pontjaikat – ahol a földsugárzás a legmagasabb – pedig az utakon található „karók” jelzik.
A terület a maga nemében kiemelkedik a többi közül, ugyanis itt nem kettő, hanem három energiavonal egyesíti erőit, így az energia sugárzás sokkal erőteljesebb.
A Föld energiáinak már a régmúltban is nagy jelentőséget tulajdonítottak. Hazánkban például Árpád-kori templomok, középkori kolostorok alatt fedezték fel őket.
A javaslat szerint a parkban érdemes 1-2 órát eltölteni, sétálni, esetleg könnyebb mozgásokat végezni. Az energiák maximális kihasználása érdekében pedig az előbb említett, az energiavonalak találkozási pontját jelző „karók” mellett kell tartózkodni legalább 20-30 percet. Fontos az is, hogy az energiaparkban töltött idő nyugalomban, csendben, teljes befelé figyelés mellett történjen a pozitív fizikai, hangulati és közérzeti javulás megtapasztalásához.
Természetesen az, hogy kire milyen hatással van a föld mélyén csillagszerűen szaladó energiavonalak kisugárzása, valamint hány alkalom szükséges a „gyógyuláshoz”, az egyénenként más és más.
A Szent György Energiaparkot a Lenti Termálfürdőn keresztül lehet látogatni belépődíj fizetése ellenében.
Zalában több helyen is „megmerítkezhetünk” a sárkányvonalak energetizáló erejében, például a nagybakónaki energiaerdőben.
Lenti másik energiapontja a litopunktúrás kő, amely leginkább egy, az ősidők óta itt álló szoborra, oszlopra emlékeztet. A város központjában, a polgármesteri hivatal mögött található kő a Föld egyensúlyi állapotának visszaállítására, gyógyítására, a harmónia megteremtésére hivatott.
A jövő és a múlt találkozása, Lentiszombathely
Lenti Lentiszombathely városrésze a műemléki védelem oltalma alatt álló öreg haranglábról híres. A haranglábak a zalai és őrségi tájkép nélkülözhetetlen elemei, amelyek a 18. században terjedtek el. Engem mindig izgalommal tölt el, amikor a zalai utazásaim során rábukkanok valamelyikre.
A lentiszombathelyi temető bejáratánál található, 1790-ben épült zárt szoknyás, fazsindelyes harangláb különlegessége, hogy belsejében egy kisebb és egy nagyobb harang is helyet kapott.
A múltból itt maradt építményt felújított állapotában lehet megnézni.
A temetővel szemben, az iskola udvarán pedig a jövő (vagy sokkal inkább már a jelen) jellemző építészeti formái köszönnek vissza. Az Alternatív energiapark a nap- és a szélenergia erejét reprezentálja. A kialakított töltőállomáson le is teszteltem a napenergia működését. Spoiler! Életet lehelt a mobiltelefonomba.
A helyi idegenvezetőmtől megtudtam, hogy a helyszín a fiatalok körében kedvelt találkozási pont lett.
Mivel a 42 kilométeres Energy Tour alapvetően kerékpáros útvonal, ezért jó tudni, hogy Lentiszombathelyen, a Művelődési ház mellett egy szabadtéri kerékpárszerviz is található. Segítségével a kisebb bringás bajok gyorsan megoldhatók.
Gosztola Himba, litopunktúrás kő és templom
A megfoghatatlan nap-, szél- és földenergiákról Gosztola érintésével áttérünk a kézzel fogható és szemmel látható energiaforrások felfedezésére.
Gosztolán, a Lovásziba tartó Hegy utca végén egy himbát állítottak fel. A Gosztola himba a mélyszivattyús termelésű olajkutak felső része. Ezek a szerkezetek az 1940-es években váltották fel a régebbi olajkutakat, így a kitermelés még hatékonyabbá vált.
A kiállított himba Gellénházáról került új helyére, emléket állítva a Zala megyei olajbányászatnak.
Tudtad?
A magyar kőolaj és földgáz bányászat bölcsője egykor a Zalai dombság volt.
Zalában mind a mai napig folyik egyébként olajkitermelés, emiatt Bázakerettye és Lenti környékén több működő himbával is lehet találkozni.
A mindössze 50 főt számláló község központjában két másik látnivalót is útba ejtettem.
Gosztolán szintén található egy litopunktúrás kő, ami a térség szívközpontjának szimbóluma. A követ a Szent Mária Magdolna templom mellett helyezték el, amelyet bár nem az eredeti (1237-es) épület helyén, de annak anyagainak, méreteinek és formáinak felhasználásával húztak fel.
A Magyarország egyik legkisebb községeként is jegyzett Gosztolát sűrű és idős erdő veszi körül, emiatt számomra az itt töltött kevéske idő is igazi felüdülést jelentett.
Lendvadedesi-tó és harangláb, Lendvadedes
Gosztolát elhagyva a Fő úton továbbhaladva érkeztem meg a Lendvadedesi-tóhoz. A mesterséges tó festői környezetben, szinte láthatatlanul bújik meg a fák ölelésében.
A tavat egy kialakított sétaúton körbe lehet sétálni. Nekem ezúttal nem sikerült, a korábbi napok esőzése miatt a tó medre alaposan megtelt, a híd utáni részt elöntötte a víz, ezért be kellett érnem egy fél körrel.
A tópart leginkább a horgászok kedvenc helye, ahol időszakos nyitva tartással büfé is működik.
Innen egy rövid sétával értem el a fából készült, négyoszlopos, zárt szoknyás Lendvadedesi haranglábat. Szemben pedig egy régi, de felújított kutat néztem meg.
A település központjából gyalog- vagy kerékpártúrával elérhető a meseszép kilátással megáldott Tenke-hegy, valamint a szlovén oldalon található Vinarium.
Bunker és Vasfüggöny Múzeum, Lovászi
Bázakerettye mellett Lovászi az a zalai település, ahol az olajipar az emberek emlékében mély nyomott hagyott.
A 20. század közepén folytatott kutatások nyomán az olajkitermelés 1940-ben kezdődött meg Lovásziban, ahol az első kutat további 21 működő kút követte. A csúcsot 3 évvel később 74 db olajkút jelentette, amelynek segítségével több százezer tonna kőolajat és több tízmillió m3 földgázt termeltek ki a területen. Belegondolni is félelmetes, micsoda termelés zajlott itt mintegy száz évvel ezelőtt.
Mivel a térség rendkívül értékes területnek számított, ráadásul időben a második világháború közepén járunk, ezért a MAORT az olajlétesítmények és a lakosság védelme érdekében védelmi rendszert alakított ki. Ezt reprezentálja a Lovásziban létrejött 1 kilométer hosszú bunkerrendszer.
Míg a légópincét korábban eredeti állapotában lehetett megnézni, addig ma már felújított formában, interaktív kiállítás keretében látogatható.
A bunker bejáratánál azért toporogtam kicsit, mielőtt a föld alá merészkedtem. Hiszen bár a fehér falak – a korábbi sötét hangulathoz képest – sokkal barátságosabbaknak tűnnek, az embernek mégis van egy különös érzése, amikor a múlt vészterhes időszakának egyik lenyomatával ismerkedik.
Amit itt tapasztaltam, az tényleg egy időutazás. A kiállítás a zalai olaj keletkezésének történetével kezdődik, majd ahogy haladunk a járaton beljebb, a településhez és az olajkitermeléshez kapcsolódó történetekkel, a bunker funkcióival ismerkedhetünk meg.
A légópince egyébként 650 ember egyidejű elhelyezésére lett tervezve (de ülve), amit légiriadó esetén használtak volna. A felújított rész csak a bunker egy része, a másik rész egyelőre eredeti állapotában van, amit szintén szerencsém volt megnézni. Itt a falak mentén két oldalt egyszerű padok vannak letéve, ahol az ide vezényelt emberek türelmesen, mindenféle komfortot nélkülözve várhatták a légitámadás végét.
Az egyedüli komfortot talán a tőzegszórós WC jelentette, ami akkoriban praktikus megoldás volt több háztartásban is.
A Bunker az év során előzetes bejelentkezést követően látogatható. A bunker túrára jelentkezni Simon Andrásnál lehet a 06 30 265 9614-es telefonszámon.
A Vasfüggöny Múzeum már a hidegháborús időszakról mesél. A környéken, lévén, hogy közel a határ, a Maginot-vonalhoz tartozó bunkerek és lövészárkok hosszú rendszere található (az ember egy erdei kirándulás során is könnyen felfedezheti). Az apró épületben egy szoba van, ahol korabeli gázmaszkokat és más eszközököt nézhetünk meg. A múzeum mellett pedig még mindig áll a légiriadót jelző torony.
A Vasfüggöny Múzeum egyelőre szintén előzetes bejelentkezést követően látogatható.
Határon túl: az Energy Tour látnivalói a horvát oldalon
A világ első olajmezője Olaj Emlékpark és Bányászati Emlékhely, Peklenica (Bányavár)
Bányaváron leesett az állam, amikor megláttam az Olaj Emlékpark tábláján lévő feliratot, miszerint a helyet, ahol állok, a világ első olajkitermelésének tekintik.
De hogy a csudába találtak itt olajat? A szabadtéri emlékhelyen kiállított korabeli fényképek elmesélik, hogy a teheneket a mezőn legeltető gazdák fekete foltokra – szakszerűen szólva olajkibúvásokra – lettek figyelmesek. Majd az 1850-es években a hazai olajkutatások nyomán A. M. Rotschield megrendelésére a területen is felmérték az anyag előfordulását. 1856-ban pedig, a világon elsőként megkezdődött az olajkitermelés, igaz csak kicsiben.
(Felhívnám a figyelmet arra, hogy a Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum oldalán az olajtermelés kezdetét 1884-re teszik, ezért az, hogy valóban Peklenica-n folyt-e a világon elsőként olajkitermelés, kérdésessé válik.)
Ahogy sétáltam a világ első olajmezőjén – még mindig nehezen hiszem el – közelről is megnézhettem a 19. századi olajkitermelési praktikákat. Kezdetben a munkások a kézzel kiásott kutakból vödör segítségével merték ki a fekete aranyat, a megtelt hordókat pedig lovaskocsikkal szállították el Muraszerdahelyre. A módszer nem volt igazán hatékony, ugyanis naponta mindössze 35 litert tudtak így kitermelni.
A fejlődés az 1880-as években felbukkant befektetőknek volt köszönhető. A korszerű és komolyabb teljesítményre képes eszközök bevonásával sokkal mélyebbre (akár 350 méterre) tudtak lefúrni a földbe.
Az olajkitermelés más iparágak fejlődésére is hatással volt: Muraszerdahelyen például megépült a vasútvonal.
A peklenica-i olajmező a kitermelhető olaj alacsony mennyisége miatt csupán picivel több mint 100 évig tartott, így bár a helyieknek gazdagságot nem hozott, de az identitásuk szerves részét képezi azóta is.
Az itt található olajat ma fa impregnálásra és járművekhez kenőanyagként használják.
Érdekesség, hogy Peklenica a földből vagy ahogy a helyiek gondolták, a pokolból feltörő fekete anyagról kapta a nevét.
(A képen) A sűrű, a mai napig lassan bugyogó olajat szabad szemmel is lehet látni.
A környékbeliek életében a szénbányászat teremtette meg a fellendülést, amelyet a muraszerdahelyi Bányászati Emlékhely mutat be. A kiállítást a vasútvonal mentén, a szénbányászat egykori központi épületében rendezték be. A magas vasbeton oszlopokra épült épület bejárata a föld felett található, ugyanis a szén, a feldolgozást követően az „emeletről” került bele a csillékbe.
A múzeumban megismerhetjük a szén keletkezését, a muraszerdahelyi bánya történetét, valamint azt, hogy milyen életkörülmények között, milyen kihívásokkal küzdöttek a bányában dolgozók.
A szén kitermelése rendkívül nehéz, testet és lelket is megerőltető fizikai munka. Bár a testi részt megtapasztalni nem lehet a kiállításon, a hangulatot megpróbálták megteremteni. A bánya belsejét megidéző halovány fény próbálja érzékeltetni a látogatóval, mennyit láthattak a bányászok.
A csekély fényben, az állandó huzat és görnyedt testtartás okozta betegségek miatt nem is csoda, hogy a bányászok olykor rémeket, szellemeket láttak odabent. Voltak azonban jó és rossz szellemek is attól függően, hogy éppen milyen szituációban jelentek meg a dolgozók lelki szemei előtt.
Az Olaj Emlékparkban és a Bányászati Emlékhelyen az információs táblák főleg horvátul és angolul olvashatók, valamint utóbbit csak bejelentkezés alapján lehet egyelőre látogatni. A két helyszínen, idegenvezetéssel együtt körülbelül 1,5 órát töltöttem, emiatt délelőtti programnak ideális lehet.
És még nincs vége! További látnivalók a környéken
Határmenti bunkerrendszer és Öveges emlékház, Páka
Korábban említettem, hogy a hidegháború ideje alatt a térségben futott a Maginot-vonal, amelynek maradványait még mindig lehet látni az erdőben. Az egyik ilyen megmaradt bunkerrendszer Páka határában található, ahol a földbe épített bunkerekbe is lemerészkedhetünk. Kijelölt útvonal nincs, de bátran követhetjük az árkot, ameddig bírjuk.
Az egész kirándulás alatt a legnagyobb hatással a pákai születésű Öveges József professzor, fizikus, tanár – de nevezhetjük „zalai Einstein” néven is – életútját bemutató kiállítás volt rám. Az emlékházban Öveges professzor személyes tárgyai, bútorai, kísérleti eszközei láthatók, de fizikai kísérletet is végezhetünk Cselenkó Vera tárlatvezető segítségével.
Öveges professzor a tevékenységéért járó számos elismerés és díj mellett a fizikai kísérleteket bemutató TV műsoraival vált igazán népszerűvé.
Én a fizikával világ életemben hadilábon álltam, de miután belenéztem a professzor TV műsoraiba, azonnal közelebb került hozzám a téma. Ugyanis a tudományos tényeket könnyed, fordulatos és szórakoztató előadásmódjával adja át.
Ha kíváncsi vagy, itt tudsz belenézni.
Az Öveges József Emlékház előzetes bejelentkezéssel látogatható.
- email: pakakonyvtar@gmail.com
- Telefon: 06-92/378-014 illetve 06-30/2-137-137
Bivalyrezervátum, Andrássy-Szapáry-kastély, Kerka vízimalom, Szécsisziget
A település, ahol a kis mérethez képest számos látnivaló és műemlék található.
Kezdjük a sort az Andrássy-Szapáry-kastéllyal. A barokk stílusú kastélyt a 18. században építették az egykori szécsiszigeti vár maradványaiból. Az egy hektáros területen égbe nyúló fák, tágas rétek találhatók, valamint helyet ad a Szécsiszigeti Bivalyrezervátumnak is.
A bivalyokat a Balaton-felvidéki Nemzeti Park adományozta a településnek lényegében abból a célból, hogy „gondozzák” a területet. A bivalyok növényevő állatok lévén tökéletes fűnyírónak bizonyultak. Látni most nem lehetett őket, mert a terület hátsó részére vonultak el, de ha szerencsések vagyunk, akkor akár az út mellől is megleshetjük a legelésző, dagonyázó jószágokat.
A kastély mellett épült a „fából és borból készült templom, ami ráadásul eltévedt”. Ha kíváncsi vagy a történetére, akkor olvasd el ezt a cikket is.
A település másik jellegzetessége a Kerka Vízimalom, amelyet az elmúlt években újítottak fel, azóta pedig udvarában termelői piac és egy régi pajtára emlékeztető kávézó nyílt. A két szintes vízimalomban állandó kiállítást néztem meg, amely bemutatja a malom történetét, a hazai és a zalai vízimalmok működését, a molnárok mindennapi munkáját.
A Kerka Vízimalmot belépődíj ellenében lehet látogatni. További információ itt.
Kinek ajánljuk?
Az Energy Tour látnivalói és Lenti környékének felfedezése azoknak lesz igazán ideális választás, akik aktív kikapcsolódásra, töltődésre vágynak. Itt az ember egy kis időre elbújhat a nyüzsgő világ elől, megtapasztalhatja a természet valódi, szinte érintetlen csodáját, miközben felfedezheti a nyugati határvidék, két ország kulturális örökségeit.
Kerékpárral érkezők, gyalogos utazók! Irány az Energy Tour látnivalóinak felfedezése!
Térkép
képek: Adorján Flóra, Szeretünk Zala
A cikk az „Energy Tour – Traditional energy industry based joint tourism development on the
Hungarian and Croatian side of the tri-border area” (HUHR/1901/2.1.2/0147) című projekt
keretében elkészült turisztikai attrakciók bemutatására szervezett tanulmányútnak köszönhetően valósult meg.
A cikk 2023.05.08-án jelent meg először.
