A Hévízi Tófürdő a világon a legnagyobb biológiailag aktív és természetes gyógytó. Egyedülálló mivolta nemzetközi hírű, ezért még az egyik legismertebb utazási portál, a Lonely Planet legjobb európai meleg vizes forrásainak listájába is bekerült. A színes tavirózsákkal díszített tó vizében gyógyulni lehet, partján pedig pihenni és a természetbe felejtkezni különleges élmény.
A Hévízi Tófürdő tőzegmedrű vize a zala megyei Hévíz városának legismertebb és legszebb látnivalója. Híres gyógyhatása, Keszthelyhez és a Balatonhoz való közelsége miatt évente több százezer, visszajáró külföldi és belföldi turista látogatja a feltöltődés és a gyógyulás reményében. Ugyan Új-Zélandon is található egy hasonló tulajdonságú termáltó, ám annak üdítő hatását a helyiek nem élvezhetik, mert nem lehet benne fürdeni.
A Hévízi-tó tehát a hazaiaknak és a külföldieknek egyaránt hatalmas kuriózum, ráadásul még Hungarikum is.
A Hévízi Tófürdő a világ legnagyobb biológiailag aktív, természetes gyógytavának, a Hévízi-tónak az otthona
A télen általában 24, a nyáron akár 38 Celsius fokos termáltó gyógyító erejű. Jótékony hatással van többek között a reumára, a csontritkulásra, de a gyulladásos ízületi- és nőgyógyászati betegségeket is eredményesen kezeli.
A tóban fürdőzés természetközeli élmény is egyben a gazdag és látványos élővilágnak köszönhetően. Úszás közben az őshonos fehér, valamint a telepített indiai vörös és kék tündérrózsákban gyönyörködhetünk, vagy hallgathatjuk a sűrű véderdőből szűrődő madárhangokat.
Tudtad?
A Lonely Planet a világ egyik legismertebb utazással foglalkozó platformja. Online tartalmaik, útikönyveik és ajánlóik sok utazót és kirándulót inspirálnak és segítenek az úticél megtervezésében. Aki szeret utazni, új, izgalmas és eldugott helyeket felfedezni, az biztosan az oldalukra tévedt már egyszer. Legújabb összeállításukban most Európa legszebb és legkülönlegesebb meleg vizes forrásait ajánlják, amelybe két magyarországi kincs is bekerült: a zala megyei Hévízi Tófürdő és a budapesti Széchenyi Fürdő. Mi pedig erre nagyon-nagyon büszkék vagyunk.💚
A Hévízi Tófürdő vize tükörsima, benne tökéletesen látszanak az égen szaladó bárányfelhők. Az átlagosan 150-220 centiméter mélységű víz emellett olyan tiszta, hogy a sekélyebb részeken könnyen leláthatunk az aljára.
A tó felett egy allergén- és pollenszegény levegő, az ún. párasapka nyúlik el. Alatta pedig a kénben, rádiumban és más ásványi anyagokban bővelkedő termálvíz hajmeresztő mélységből, egészen 38,5 méterből tör a felszínre. Vízhozama olyan bőséges, hogy háromnaponta teljesen kicserélődik, ami csak fokozza a selymes víz kényeztető érzését.
Tipp:
A nemes víz kívül-belül gyógyít, ezért ivókúraként emésztési zavarokra is szokták alkalmazni. Az ivókutakat Hévíz városának több pontján is megtalálod. Lelőhelyüket ezen a linken keresheted.
Arra pedig, hogy az éltető zalai kincs, hogyan született, több történet, tündérmese és tudományos kutatás is létezik.
A Hévízi-tó legendás keletkezése
A gyógyhatású tó keletkezéséhez egy ókori legenda is kapcsolódik, mi szerint az akkori Pannónia területén élt egy mindig betegeskedő Flavius nevű fiú. Azért, hogy a fiucska megerősödjön és egészséges legyen, keresztény dajkája Szűz Máriához imádkozott. A könyörgés egyszercsak nyitott fülekre talált, Szűz Mária a fiú megsegítésére gyógyvizű forrást fakasztott. Miután a gyermek minden nap megfürdött a meleg vizű tóban, hamar megerősödött. Belőle lett a híres keletrómai császár, Flavius Theodosius.
A zalai szóbeszédben több hasonló legendát is találunk a Hévízi-tó csodatevő energiájáról, melyekről itt bővebben is olvashatsz.
Bár a Hévízi-tó éltető ereje tényleg csodás gyógyulásokat eredményez már az ősidőktől fogva, a tündérmeséken túl a természetnek is megvan a saját eredettörténete. A valóságban a Hévízi-tavat tápláló hideg és meleg források vulkanikus eredetűek, már 20-22 ezer évvel ezelőtt, a Balaton keletkezésének idejében kezdték el ontani magukból a gyógyító fürdővizet.
Hatását őseink is jól ismerték és használták különböző problémákra.
Tudtad?
A mai Hévíz területét már a kőkorszak végétől emberek lakják, amiről rengeteg épített és írásos nyom tanúskodik. Az egregyi városrész épített örökségeinek segítségével például egyszerre utazhatunk vissza a római és az Árpád-korba. A római kor emlékét a Villa Rustica őrzi, míg a domb tetején a kb. 700 éves Szent Magdolna-templom látványa repít az Árpád-kori királyok idejébe.
Télen-nyáron a Hévízi Tófürdőben
Azt, hogy ma kedvünkre élvezhetjük a hévízi fürdőzést, elsősorban I. Festetics György grófnak köszönhetjük. Ő kezdett ugyanis bele a fürdő fejlesztésébe 1795-ben. A későbbi népszerűséget pedig az egyre bővülő szolgáltatások és a tó tudatos gondozása hozta magával.
Dolgok, amikért nagyon is érdemes Hévízre látogatnod:
Hévíz lebilincselő és szórakoztató látnivalói
A borítóképet köszönjük Tóth Gábornak.
További fotók: Pocsai Ábel, Adorján Flóra
