Most néhány érdekes nevű település múltjáról rántjuk le a leplet, így amikor arra jártok már ismerős lehet a nevek története. Vagy ki tudja? Lehet éppen a neveik miatt kelsz útra meglátogatni Kemendollár vagy Mikekarácsonyfa települést!
Van-e köze a karácsonyhoz Mikekarácsonyfa településnek?
A Göcsej dombjai között megbúvó falut átszelő Cserta patak meg is adja a választ a település nevére, az egyik partján ugyanis Mikefa a másikon Karácsonyfa terül el. Ez a két rész valaha önálló egységként létezett az 1941-es egyesülésig.
A XIV. században talált forrásokban Mikefalu néven említik, később rövidítve már csak Mikefaként. Karácsonyfa egy 1211-es irat szerint Karasun, 1549-es feljegyzésben Karachonfaként írnak róla. Míg Mikefalu vélhetően a Miklós név becézett alakjából ered, addig Karácsonyfa elnevezésre nincs igazán utalás az ünneppel kapcsolatban. Vaska Miklós a novai általános iskola nyugalmazott igazgatója 2002-ben írta meg a falu történetét. Könyvében megemlíti, hogy a Karácsony elnevezés vélhetően abból ered, hogy hatalmas fenyves terült el a falu északi részén.
Kemendollár – fizetőeszköz vagy valami más?
Kemendollár falunév szintén két terület összevonásából alakult ki. Adná magát, hogy a második tag a dollár, mint fizetőeszköz, de hogy kerülne pont az amerikai fizetőeszköz egy kis zalai falu történetébe?
Eláruljuk: sehogy, ugyanis Kemend és Ollár települések egyesítésével jött létre. Az eredete a szláv kámeny (kő) szó magyarosításából és az Ollár, mint a francia nyelvben használt “aulard” = hentes nevekre utal. Látogassatok el Kemendollár településre, hogy kiderítsétek mi köze lehet a kőnek és a hentes szónak a falu elnevezéséhez.
Tudj meg többet Kemendollárról és a látnivalóiról! >>
Tudtad, hogy Zala megyének is volt saját Velencéje?
Vaspör község Zala megyéhez tartozik, földrajzilag azonban a Vasi Hegyhát részeként helyezkedik el. A település kialakulása az Árpád-korra tehető, és nem is egy, hanem rögtön három falu összevonásával jött létre. Mindhárom középkori település neve – Vaspör, Velence, Csatár – megtalálható a korabeli feljegyzésekben.
Tudtad?
A helyi monda szerint Velence azért Vaspör község közigazgatási területéhez tartozik, mert a törökdúlás idején Csatár elpusztult, a megmaradt lakosság két irányba menekült: Vaspör és Velence településekre.
Nehezen kimondható, ám annál bájosabb zalai falu
Iklódbördőce is két, korábban önálló faluból alakult ki. A nyugati részen terült el Kerkaiklód, míg a keletin Bördőce házai álltak, egy 1324-es írás Burzeulche-ként említi. Az Iklódi hegyen egy kápolna emlékeztet a török kori időkben lerombolt templomra.
A két kisközséget 1938. februárjában először Bördőceiklódként említik, majd a következő évben meg is változtatták, így 1939 óta viseli mai nevét.
Vajon hagytak-e bőröndöt maguk után a falu alapítói?
Hagyárosbörönd Zalaegerszegtől alig 10 kilométerre fekszik, a Zalai-dombság kicsi gyöngyszemeként.
Ahogy sok más korabeli település történetében nyomot hagytak a török uralom évei, így történt ez Hagyáros résszel is. A két önálló község egymás közelében, de önálló egységként létezett. Az igazi elnevezés nem ismert, így valószínűleg csak mendemonda, hogy hangyásként gondolnak rá.
Hagyáros a monda szerint nem is a mostani helyén terült el, hanem távolabb, a hagyárosi major körül volt. Az ellenség elől menekültek a lakók a mai helyére, amely akkor még erdős terület volt.
Börönd első említése egy 1332-es iratból származik, Berend néven feljegyezve. Ebben az időben a Berendi család úgynevezett egytelkes tulajdonában állt a település. A két falut 1942-ben egyesítették, ekkortól a neve hivatalosan Hagyárosbörönd.
Bázakerettye, amit egyszer mindenképpen látnod kell
Nagykanizsától északnyugati irányban, 30 kilométerre fekszik ez a csodás település. Megbújva és elbújva a nyüzsgés elől több csodás természeti látnivalót találsz itt, akár kisvasúttal is érkezhetsz. A páratlan szépségű Budafai arborétum mellett a Kistolmácsi tó és a falut valaha ismertté tevő kőolajbányászati emlékeket.
1923-ban Kerettye határában találtak kőolajat, majd Báza és Kerettye között összesen 3 kutat fúrtak még. 1937-ben egyesült a két település, így azóta Bázakerettye néven vált ismertté. A falu határában található a Rockenbauer Pál-emléktúra kijelölt útvonala is.
Tudj meg többet Bázakerettyéről! >>
Kik lehettek vajon a vindornyák?
Zala megye rejtett szépségeit felfedezni nagy élmény, barangolni a dombok és völgyek mentén, belefeledkezni a táj látványába csodás feltöltődés. Vindornyalak és Vindornyaszőlős két picike falu, alig százan lakják, mégis sok turista látogatja meg Zalaszántó és Hévíz közelségének köszönhetően.
Vagy talán amiatt, hogy többszöri elnéptelenedése után is számtalan apró csodát, különleges természeti látnivalót tartogat a látogató számára. Valaha gazdag szőlő és gyümölcstermő faluként ismerték, manapság főképp turisztikai vonzereje miatt kedvelt mindkét település.
Szerencsére lakói nagyon is őrzik a múlt értékeit, a 19. századból is található ősi ún. zsellérház, és több 20. századi tornácos épület.
De minek köszönheti furcsa nevét a két település? A Keszthelyi-hegység földrajzi részeként található Tátika-völgyben van egy természeti kincs, a Vindornya-láp. A ritka növény-, és madárvilágot őrző berek körül a zalai dombokon szőlő ültetvények és présházak látványa olyan, mintha egy mesevilágban járnánk.
Tudtad?
A „Vindornya” szó latinul a szőlő megmunkáláshoz köthető, szőlőmunkás szóból származik. Vagyis utal arra, amivel az itt élők évszázadokon át foglalkoztak, megművelték a földet, szőlőt telepítettek és bort készítettek.
Kis hazánk szerencsére bővelkedik furcsa nevű településekben és ezek közül jónéhányat többek között Kemendollár települést Zala megyében találunk. Mindenkit bátorítunk arra, hogy keresse fel ezeket a különleges és egyedi helyeket, hiszen olyan sok látnivalót és izgalmas történetet találhatunk itt.
„Szeretünk Zala – Ahol minden domb mögött kincset találsz!”
