Gyümölcsoltó Boldogasszony napját ünnepli a keresztény kultúra és fontos szerepet szántak a pogány magyar vallásban is az ehhez a naphoz kötődő hagyományoknak. Szinte minden vidéken kialakultak a helyi szokások, tájegységenként változatos történetek és hiedelmek mentén. Ami közös mindegyik kultúrában, hogy ezen a napon szokás a gyümölcsfákat oltani és szemezni.
A gyümölcsfákkal kapcsolatos teendőkön túl a magyar néphagyomány ezt a napot a tavasz végleges eljöttének is tartja, így a gazdálkodók is ehhez igazították a tavaszi teendőket. Ez idő tájt kezdődnek a halászati munkák, a pásztorok örömére sarjadni kezd a fű és a madarak is megérkeznek a téli utazásukról.
Szokások és hiedelmek Gyümölcsoltó Boldogasszony napján Zala megyében
Az időjárást figyelve, ha ezen a napon rossz idő van, akkor továbbra is ez várható, egyes területeken a békák kuruttyolásának hangja jósolta meg a következő tavaszi napokat. Ha túl hangosak akkor még 40 nap rossz idő vár a gazdaságokra.
A göcseji falvakban és a Mura-vidéken is úgy tartották, hogy a frissen oltott fát sem letörni, sem levágni nem szabad, mert vér folyna belőle. Kárhozat vár arra, aki egy frissen beoltott facsemetéből akár csak egy kis ágat is lemetsz. A Zala megyei Söjtörön ezen a napon szemzett rózsafára az egyházi olvasót is ráakasztják, hogy biztosan megfoganjon a gyümölcsoltvány.

Nemesbükön a szőlő ültetvény négy sarkában metszik meg a tőkéket, hogy jó termés legyen. Akad néhány boros terület, ahol vörösbort és pattogatott kukoricát fogyasztanak a borosgazdák, ezzel szimbolizálva a rügyek kipattanását és az elegendő szőlőből kinyert nedű gyarapodását.

Mi történik azzal, aki mégis levág egy gyümölcságat a frissen oltott fáról?
Gyümölcsoltó Boldogasszony napjához fűződik egy monda, ezzel igazolva azt, hogy az ünneprontókat utoléri a kárhozat. A legenda szerint a Nagykanizsán található Inkey-család barokk kápolnáját éppen egy haragos, a hagyományt nem tisztelő báró emlékére építették.

Inkey báró mit sem törődve a Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepével ezen a napon vágatta ki a birtok legszebb gyümölcsfáit. Amikor az első fa kivágása történt egy hatalmas hangyasereg bújt elő, akik a fa gyökérzeténél szorgoskodtak. A hangyák azon nyomban ellepték a báró végtagjait, hiába menekült a szobájába nem tudta magáról leseperni a rajt. A báró belehalt a szenvedéseibe, a koporsóban is csak a csontjai maradtak a hangyatámadás után. Az Inkey-család a báró tettének emlékére emeltette a kápolnát engesztelésként és mementóként, hogy mások ne járjanak így.
A Göcseji Tündérkert az őshonos gyümölcsfák megőrzéséért
Zala megye egyik büszkesége a Göcsej nyugati szélén, Pórszombaton a Medves-hegyen található csodálatos őshonos gyümölcsfa ültetvény. Köszönhetően Kovács Gyula gyümölcsésznek, aki évtizedek óta menti a hazai fajtákat, foglalkozik a fák néprajzával és tanítja a hozzáfordulókat a gyümölcsfák ültetésére, gondozására, metszésére és a tavaszi időszakban az oltás fortélyaira is.
Főképp alma és körtefák találhatók itt, amik a zalai vidéken jól termőnek számítanak, gazdag termést adva a legváltozatosabb fajtákból, csak a Göcsej vidékéről 400 fajtát őrizve az utókornak.
Pórszombat környékén közel tíz hektáron összesen tizenkét Tündérkertben 3500 régi magyar gyümölcsfajtát sikerült eddig megőrizni. Kovács Gyula mondatait idézzük ezzel is erősítve a Gyümölcsoltó Boldogasszony nap üzenetét:
Mindig az embereket kerestem, és nem is a fákat. Csak oda mentem, ahol úgy éreztem, hogy a közösség és az egyén is szeretné a fajta-örökség megőrzését. Ugyanis a mentésen túl én az oltott fákból mindig visszaajándékoztam a közösségnek, hogy helyben is tovább éljen.
A göcseji hagyományokról és kultúráról egy korábbi cikkünkben is találsz érdekességeket!
A cikk 2021.03.25-én jelent meg először.
fotó: Márton Anikó – Szeretünk Zala