Lispeszentadorján

Különös Zala megyei településnevek történeteiből egy újabb csokornyi

A látnivalókra éhes vándor leggyakrabban az új élmények reményében kel útra. Akadnak akiket a táj szépsége vonz, másokat a rejtett természeti kincsek felfedezése, túraútvonalak sokasága vagy éppen néhány település megismerése, mely már a név hallatán kíváncsivá teszi az utazót. 

Előző összeállításunkban lelepleztük egy-két furcsa zalai településnév eredetét, például azt, hogy van-e köze a fizetőeszközhöz Kemendollárnak. A korábbi cikkünket itt találod, most pedig újabbakról rántjuk le a leplet.

Gutorfölde vajon kiknek a földje 

Zalaegerszegtől 25 km-re délre fekvő település Gutorfölde a Nyugat-Zalai dombság dimbes-dombos vidékének gyöngyszeme. A Berek és a Szigeti-patak mentén elterülő községet a keleti és nyugati dombokon szőlős ültetvények, míg északon legelők és rétek, délről pedig az ún. Boli erdő határolják.

A falut 1377-ben Gotorfeulde, 1412-ben Guthorfelde alakban említik, a nyelvészek az előtag a nyelvészek szerint a német Gundaher vagy Gunther névre vezethető vissza. Ehhez kapcsolták a föld, földe utótagot, így alakult ki a mai településnév, melyet 1908 óta használnak.  A falu történetében uralkodó birtokosok jönnek-mennek, nem ritkák a családi a földek körül. Bár az oklevelek szerint a földek birtokosai gyakran változtak, azonban ezek csak a házasságok révén cserélődtek a már régóta birtokos családok között. 

Gutorfölde
Gutorfölde

Pókaszepetk a nehezen kimondható zalai település

Ez a látnivalókban gazdag község Zala megye határán fekszik, földrajzilag a Kemeneshát részeként. Mint oly sok település, Pókaszepetk is két önálló, lakott terület egyesítésével jött létre. Ez a falu történetesen 1943-ban: Pókafa és Szepetk összevonásával alakult, azonban az érdekessége, hogy akadt még egy külterület, melyet közigazgatásilag szintén ide csatoltak, ennek neve Sanyarú. 

Tudtad?

Miért pont a Sanyarú nevet kapta? A valahai falu határán túl a korábbi birtokos ún. urasági telkeket adott néhány lakosnak.  Ez a külterület azonban rendkívül rossz minőségű, nehezen megművelhető volt, amin nem volt könnyű a megélhetést biztosítani az ittenieknek. Ezért hívták az itt élők után – “azok ott csak sanyarognak” – Sanyarúnak ezt a falurészt.

Pókaszepetk határában még egy említésre méltó kincs található, mégpedig a Tasziló major, ahol Zala megye egyik legnagyobb gyümölcsfa ültetvénye létesült. A 150 hektáros gyümölcsösben alma, körte és meggyfák végeláthatatlan sorai adják a finomabbnál finomabb hazai gyümölcsöt. A major legutóbbi birtokosa – Festetics Tasziló – után kapta a nevét, aki 1908-ban kiparcelláztatta a földjeit. 

Ha érdekel a gyümölcsészet és szívesen olvasnál a Göcseji tájra jellemző gyümölcsfák oltásához kapcsolódó szokásokról ajánljuk ezt a cikket is: Érdekességek és szokások Gyümölcsoltó Boldogasszony napján a zalai vidéken

Babosdöbréte…..volt bab, vagy nem volt bab?

Vöckönd panorámája
Vöckönd panorámája

Babosdöbréte Zala megye Zalaegerszegi járásában, a szegek földjén a Göcsejben található település. 1128-ban már említik a Debretei család lakhelyeként, később 1468-ban Debrete néven majd 1470-ben Babosdebretheként akad róla írásos anyag. 

A falunév előtagjára inkább csak tippelni lehet, a szláv eredetű bob szóból, mely babot jelent. 

Bár a lakosság legfőbb megélhetését a föld megművelése jelentette, de hogy termesztettek-e babot, vagy a névadó Debrete család foglalkozott-e valaha ezzel a mezőgazdasági növénnyel ez sajnos nem derül ki az írásos anyagokból.  

Vöckönd, ami egy házáról biztosan ismert nem csak Zala megyében

A település nevét 1451-ben említik ekkor még Veczkendként. A mai falunév eredete nem tisztázott. Egyes vélemények szerint egy székely családi sarj az Ecken költözött ide Erdélyből Vöckönd vidékéről, erre emlékezve kapta a falu ezt a nevet.

Ami viszont biztos, hogy a festői szépségű, igazi zalai dombos vidéken elterülő Vöckönd egy zsáktelepülés, mely a kapornaki apátság részeként nem csak a múlt század elején épült templomáról híres. A Jézus szíve templomot az 1900–as évek elején építették a faluból kiemelkedő kis dombra, orgonája több mint 200 éves, felbecsülhetetlen értéket képvisel.

Tudtad?

A Zalaegerszegtől északkeletre fekvő zsáktelepülésen sokáig szinte valóban elzártan élték mindennapjaikat az itt lakók. A ma alig száz lakosú települést zártsága miatt sokáig elkerülte az infrastrukturális és technikai fejlődés.  Éppen ennek köszönheti azt, hogy jóval tovább életben maradt itt a hagyományos paraszti kultúra és az ahhoz kapcsolódó életforma, házak, tárgyak megléte és tisztelete. Így maradt fent eredeti állapotában az a bizonyos “vöcköndi ház”, mely ma már a Szentendrei skanzenben viszi hírét a zalai, paraszti építészeti stílusnak, a tapasztott vázas, tornácos háznak, mely tetejét faragott oszlopok tartják. 

Lispeszentadorján egyik alkotó elemét hazánk legősibb lakott részeként is említik

Lispeszentadorján három falu egyesítésével jött létre több szakaszban. Először Erdőhát egyesült Szentadorjánnal 1929-ben, majd 1937-ben a kőolajmezők feltárásának évében egyesültek Lispével. Lispe neve 1308-ban tűnt fel az oklevelekben, mint a Lipcsei család birtoka, akiknek több nemesi kúriája állt valaha itt. 1375-ben említik először Erdőhát nevét. 

Tudtad?

A történészek szerint Szentadorján hazánk legősibb településeként említhető. A kutatások szerint az akkori falu alapítói székelyek voltak, akik a nyugati határ védelmére települtek ebbe az országrészbe. Egy 1024-es oklevél szerint maga Szent István király adományozta a falut a zalavári apátságnak. Szentadorján már azokban az időkben is ismert szakrális hely volt, a temetőben láthatók a valaha itt állt klastrom romjai.

Tipp:

Több kerékpár és túraútvonalat találsz a közelben. A legrövidebb egy 2,5 kilométeres, mellyel a Budafapusztai arborétumig túrázhatsz. Ha már ott vagy nézz körül ebben a botanikai csodákkal teli 46 hektáros parkban! Edzettebbek egy jóval hosszabb – 25 kilométeres – kerékpártúrával pedig bejárhatják a zalai táj festői részét Letenye és Nemesnép között. 

Tegyél egy pihenőt Nemesnépnél, hiszen ez a kicsi falu pont egy fél órányi lazításra nyújt lehetőséget. Nemesnépi beszámolónkat itt olvashatod: Nemesnép kicsi falu sok látnivalóval

A zalai táj minden évszakban mesés és változatos látnivalókkal tölti fel az erre kirándulókat, utazókat. Keresd fel azokat a helyeket is, melyek kevésbé ismertek, mert lehet, hogy pont ott várnak rád maradandó élmények!

fotók: a települések oldalai, mapio.net

“Minden domb mögött kincset találsz!” Fedezd fel mindegyiket!

A cikket írta:

Oszd meg másokkal is!

Share on facebook
Share on pinterest
Share on email
Share on whatsapp
Share on reddit

Egy cikk, amit szívből ajánlunk!

Legfrissebb cikkeink

Történetek, amik szintén tetszeni fognak

Ahol megannyi kincs vár még rád...

Ahogy sokan mások mi is használunk úgynevezett cookie-kat (sütiket).
Ennek oka, hogy szeretnénk folyamatosan fejleszteni az oldalt és egyre jobb és jobb böngészési élményt biztosítva Neked! Ha szeretnéd megismerni a süti receptjét -vagyis a cookie szabályzatot-, itt eléred annak részletes leírását.