Hamarosan megújul a Szeretünk Zala oldala!

Szebb és gyorsabb lesz sok-sok új tartalommal!

Mi a fene az a fumu? Egy különleges étel és története, recepttel

Kezdjük a legelején… Mit is takar ez a fura szó, és mi köze van Zala megyéhez? A fumu egy csecsemő nagyságú, babát formáló ünnepi kalács, melyet Hetésben a 19-20. században keresztelők és lakodalmak alkalmával készítettek. A baba alakú kalács az életet, a termékenységet szimbolizálta. Az alapja egy kelt tészta, melyet három különböző töltelékű rúdból fonnak, majd lány vagy fiú alakúra mintáznak.

A receptért görgess a cikk aljára!

A szó eredete a 15-16. századi fumoly alakra vezet vissza, mely vélhetően a délnémet Fummel péksütemény nevének magyarosítása. Ez az elnevezés ugyanúgy jelen volt Hetés egyes területein, de ekkor a fumoly azt az ünnepi kenyeret jelentette, amelyet a jobbágyoknak be kellett szolgáltatni. 

Tudtad?

Hetés Zala megye egyik néprajzi tájegysége, amely a délnyugati csücsökben található és átnyúlik a szlovéniai Muravidékre is. A név eredete a legelterjedtebb történet szerint a hét „-háza” végű települést jelöli: Gálháza, Pálháza, Szijártóháza, Gáborjánháza, Bödeháza, Göntérháza, Nyakasháza.

A falusi családok már a szülés előtt felkérték a jövendőbeli keresztszülőket, így azok segíteni tudtak a gyermekágynál, és időben fel tudtak készülni a keresztelő ünnepségre. A hagyomány szerint a keresztanya a paszita alkalmával – ami a göcseji nyelvjárásban a keresztelő utáni vendégséget jelenti – a fiúknak lány kalácsot, a lányoknak fiú kalácsot ajándékozott. Az ünnepség előtt pólyába, helyi szőttesbe csomagolták a süteményt, szertartásszerűen megkeresztelték, majd a keresztanyák felvágták és szétosztották a vendégsereg között. 

Az idők során a fumu feledésbe merülhetett volna, hisz megjelentek a krémesebb sütemények, a díszes lakodalmi pörkölttorták, azonban a zalai települések őrzik ezt a hagyományt és a mai napig sok helyen sütik falunapokon és keresztelőkön.

A hagyomány él

Mi sem bizonyítja jobban, minthogy fiatal anyukák is készítik! Bertáné Siroki Gabriella háromgyermekes édesanya mesél nekünk első fumujáról:

Hol találkoztál először a fumuval? 

2007-ben párom Édesanyját elkísértük Bödeházára egy kézműves kiállításra, aki szebbnél szebb pörkölttortákat készített akkor. Az igazi közeli találkozásom a fumuval ezen a gasztronómiai vásáron történt. Olvastam és hallottam már róla előtte is, ott pedig közelről is megcsodálhattam. Mély nyomot hagyott bennem a gyönyörű, aprólékos kidolgozása, már akkor eldöntöttem, hogy valamikor én is sütök egyet. Aztán 2010-ben diplomáztam dietetikusként és szakdolgozatom témájaként is a zalai emberek táplálkozási szokásait vizsgáltam, kutattam, külön részt szentelve a hagyományőrző népi ételekre, köztük a fumura is.

Most készítetted az első fumud. Mik voltak a tapasztalataid? Kezdő konyhatündér neki merjen állni? 

Kicsit félve fogtam hozzá az elkészítésének, annak ellenére, hogy körülbelül 15 éve napi szinten sütök-főzök, hiszen nem egy hétköznapi kalácssütésről volt szó. Mivel azonban a saját kisfiam keresztelőjére szántam a fumut, próbáltam kihozni belőle a maximumot. Nem is a dekorálástól tartottam igazán, sokkal inkább azon izgultam, hogy a tésztája megfelelő állagú legyen, és könnyen tudjak vele dolgozni. 

Kaptam ugyan receptet hozzá egy gyakorlott fumu készítőtől, de aki rendszeresen süt kelt tésztát, az tudja, hogy szívvel és érzéssel kell dagasztani és gyúrni. Szerencsére egy lágy, hólyagos, gyönyörűen megkelt tésztát kaptam. 

Ezt követően a tradicionális, mákos, diós és mazsolás töltelékű három kalácsot összefontam, ez adta a baba testét. Babszem volt a szeme. A díszítő elemek elkészítésében pedig kislányom és kisfiam is segédkeztek. Ezek az elemek szimbolikus jelentéssel bírtak. Kígyót sodortunk a rontás elkerülése érdekében a kalácsra, a Virág és a Nap pedig a boldogságot jelképezték. 6 óra alatt készült el. Kezdő konyhatündéreknek azt javaslom, jó néhány adag kelt tésztát süssenek meg a családnak, mielőtt hozzálátnának a fumuhoz.

Szerinted miért érdemes ezeket a hagyományos, szimbolikus recepteket újra elővenni?

Fontosnak tartom, hogy a fiatalok ismerjék a lakóhelyük kulturális jellegzetességeit, ne csak szóbeszéd által, hanem vigyék, vigyük is át a gyakorlatba, ha tehetjük, hogy ne merüljenek a feledés homályába. 

Számtalan finom, hagyományőrző népi ételt fel tudnék sorolni, ami a zalai ember táplálkozására jellemző. Ezek közül sokat jómagam is elkészítek (dödölle, prósza, tökös mákos rétes, vargányaleves, stb..), bevonva a gyerekeket is, ezzel is jó példát mutatva nekik és bízva abban, hogy ők is viszik majd tovább a hagyományt. A szimbolikus receptek, mint például a fumu is, illetve maga az étkezés kifejezi a család összetartó erejét, a zalai vendégszeretetet, a közösségi hovatartozást. A hagyományos receptek nagy értéket hordoznak.

Jöjjön a fumu recept!

Most is Ábrahám Gézáné receptjét hoztuk nektek:

Fumu

  • 2 kg liszt,
  • 6 dkg élesztő,
  • 20 dkg zsír,
  • 6 tojás,
  • 8-10 evőkanál cukor,
  • 1,3 l tej,
  • pici só

Töltelékhez:

  • 30 dkg mák,
  • 25 dkg cukor,
  • 30 dkg dió,
  • 20 dkg cukor és egy marék aszalt szilva

A lisztet meglangyosítjuk, nagyobb tálba szitáljuk. Az élesztőt 3 dl langyos, cukros tejben elkeverjük, kovászt készítünk. Meleg ruhával letakarva megkelesztjük.

A cukrot 5 tojással, pici sóval elkeverjük, a langyos tejet hozzáöntjük, és a megkelt kovászhoz adjuk. Összekeverjük a liszttel, megdagasztjuk. Ha már kezd simulni, a meglangyosított, folyékony zsírt az edény oldalához öntjük, a tésztába dolgozzuk, míg szép sima, szinte selymes lesz és az edénytől, kezünktől elválik. Cipóformára alakítjuk, beszórjuk liszttel, és meleg ruhával letakarva, meleg helyen 1,5 órán át kelesztjük. 

A megkelt tésztát lisztezett deszkára öntjük. 4 darabra vágjuk, gyengén átgyúrjuk, cipókat formálunk, letakarva 20-25 percig pihentetjük. Egy cipót félretesznek a fumu díszítésére.

A három cipót egyenként ujjnyi vastagra kinyújtjuk. Nem túl vastagon az egyiket cukros dióval, a másikat mákkal, a harmadikat az apróra vágott aszalt szilvával megtöltjük. Ugyanúgy felcsavarjuk, mint egy kalácsot, csak egy kicsit hosszabban. A három rudat összefonjuk és gyengén zsírozott és lisztezett tepsibe (40×30 cm) tesszük. 

A megmaradt cipóból kis tojás nagyságú darabokat leszakítunk, vékonyra kisodorjuk, és ezekkel a kis tésztalapokkal alakítjuk ki a baba fejét és ruháját. A szemét kávé- vagy babszemekből rakjuk ki. Az így elkészült baba kalácsot felvert tojással megkenjük, és meleg helyiségben egy órát kelesztjük. Utána ismét megkenjük tojással, és a bemelegített, de nem túl forró sütőbe tesszük. Egy órán át süssük, de fele időnél csökkentsük a hőmérsékletet. 

Ha kedvet kaptál a sütéshez ismerd meg a zalai gasztronómia további finomságait!

Te láttál már fumu szobrot?

Igen, Zalaszombatfán még ilyen is van! A településen telepedett le egy művészházaspár, név szerint Balog Anita és Árvay László, akik közösen készítettek egy fumu szobrot. A talapzat is különleges, mert egy hetési szőttest ábrázol, ezt Pekli Erika formatervező és Kósa Zoltán kőfaragó készítette el.

A fotókat és a beszélgetést köszönjük Bertáné Siroki Gabriellának! 

A cikk 2021. március 24-én jelent meg először.

Oszd meg másokkal is!

A cikket írta:

Ahogy sokan mások mi is használunk úgynevezett cookie-kat (sütiket).
Ennek oka, hogy szeretnénk folyamatosan fejleszteni az oldalt és egyre jobb és jobb böngészési élményt biztosítva Neked! Ha szeretnéd megismerni a süti receptjét (vagyis a cookie szabályzatot) – itt eléred annak részletes leírását.