Hogy mi fogja meg az embert, amikor egy új települést ismer meg: a falu hangulata, dimbes-dombos, bájosan egymásba fonódó utcái… vagy az ott élők természetszeretete, példamutatása és életszemlélete? Nehéz erre igazán válaszolni, az is lehet, hogy kéz a kézben járnak ezek a dolgok. Hiszen azok az emberek, akik a természet ölelését a lehető legközelebbről szeretnék megélni és értékeit megmutatni másoknak is, vélhetően nem is tudnának másképp tenni, mint hogy őrzik, ápolják vagy újra felelevenítik a hagyományokat.
Zalaszentlőrincen, a “Mi Kertünk”-ben tett látogatásunk élménybeszámolóját és tanulságait olvashatod az alábbi sorokban.
Mondhatnánk, hogy látogatásunk pár órája alatt nem volt részünk különleges kalandokban, mégis rengeteg élménnyel és értékkel gazdagodtunk házigazdáinknak köszönhetően. Talán az is igaz, hogy a hasonló gondolkodás, a természet iránti szeretetünk, azon belül is a zalai vidék iránti rajongásunknak köszönhetően sok volt a közös téma, ezért észre sem vettük az idő repülését.
A Sárvíz-patak völgyében még a vonat is jár
Zalaszentlőrinc a maga 300 lakójával Zala megye északi részén, a megye székhelyétől, Zalaegerszegtől mindössze 11 km-re helyezkedik el, a Sárvíz-patak völgyében. Itt húzódik a Nagykanizsa-Szombathely vasútvonal, így több nagy településről is könnyen ide juthatsz vonattal, vagy kerékpár és vonat kombinációjával.
Tudtad?
Zalaszentlőrinc első írásos emléke 1464-ből származik. Ekkor még Zenthlewrincznek írták, csak 1902-ben kapta a Zala előtagot, hogy az országban található többi Szentlőrinctől megkülönböztessék.
A török háborúskodás idején a falu többször elpusztult, de a földesurak – gróf Nádasdy Ferenc – mindannyiszor újra telepítették. A XVIII. század végétől a község a Festeticsek kemendi uradalmához került.
A középkorban épült templom közvetlenül a Sárvíz partján állt, később a harcok áldozata lett, maradványai azonban még mindmáig láthatóak.
A jelenlegi, késő barokk stílusú templom a XVIII. század második feléből származik, végleges, mostani változata a XX. század elején épült, védőszentje Szent Lőrinc vértanú.
A mesés természeti környezet gazdag növény- és állatvilága rendkívül értékes. A Zala folyót tápláló Sárvíz patak mentén védett növények sora – köztük kockás liliom, erdei ciklámen, hóvirág – látható szinte minden évszakban.
Tipp:
Zalaszentlőrinc közelében számtalan más látnivalót is találsz. Zalaegerszegen a Göcseji falumúzeumban ismerkedj meg a zalai, népi építkezéssel és hagyományokkal. További Zalaegerszegi látnivalókról ebben az összeállításunkban is olvashatsz.
Gazdálkodás összhangban a természettel
Reggeli órákban érkezünk, még harmatos a fű, de a szeptemberi napsütésnek hála gyorsan szárad és melegszik az idő Gabi és Albert csodás birtokán. Így a megérkezéssel, ismerkedéssel töltött első fél óra után el is indulunk megnézni, mi minden található a Mi Kertünkben.
Hamar kiderül, amint a természetben is minden mindennel összefügg, hatással vannak egymásra, itt is az összes élőlénynek és növénynek szerep jut. Gyógynövények, amik nem csupán teaként kerülnek az asztalra, de virágukat a méhek is szeretik. A malacok alól kikerülő szerves trágya jót tesz a konyhakerti ültetvényeknek, a szárnyasok adta tojások a házigazdák ételeihez járulnak hozzá. Ahogy erről beszélgetünk Gabiék elmesélik, hogy számukra az egyik döntő szempont a gazdálkodás kialakításában az volt, hogy élelmiszereik nagy részét maguknak tudják megtermelni, előállítani.
Ez persze sok feladatot ad, alig hogy véget ér a tél a kis üvegházban, már palántáznak. De a korai vetésből a tavaszi primőröket is innen viszik be a reggelihez. Később a nyári terméseket, majd szépen sorban mindent, ahogy a Nap megérleli őket.
Az organikus szemlélettel együtt jár a vegyszermentesség, ez a természettel összhangban gazdálkodás és az egészséges táplálkozás alapja is. Itt a gyerekeknek saját veteményes parcellájuk van, ki-ki a maga kedvenceit ülteti és gondozza. Számukra teljesen megszokott, hogy csak kiszaladnak a kertbe friss paradicsomért, gyümölcsökért.
A természet a gyerekeknek a legjobb játszótér
De nem csupán az otthonukban hoztak létre gondoskodó és példamutató mintát, hanem pár utcával odébb egy gyerekparadicsom is életre kelt. A VadOn-ban még sok munka van hátra, ám az első közösségi élmények igazolták, amit Gabiék megálmodtak.
A gyerekek számára a természetben kalandozás mellett a kultúra, a hagyományok, a zene és az irodalom megszerettetése is fontos célkitűzés. Mindez nem kötelező program jelleggel, hanem alkotó művészeket bevonva közös alkotáson keresztüli megismeréssel.
A falvak éltető ereje a közösség
Ahogy sok más településen is fontos a közösség ereje, hamar kiderül, hogy itt, Zalaszentlőrinc településén sincs ez másképp. A közösen elfogyasztott délelőtti falatozás után a Sárvíz patakhoz sétálunk, érintve a már említett templomot is. Házigazdánk elmeseléséből megtudtuk, hogy a templom belső felújításában, a díszítő elemek frissítésében többen is részt vettek, többek között ők maguk is.
Amíg a belső munkálatok folytak, helyet kellett találni a szobroknak, amire Gabiéknál találtak helyet. Ők pedig nem tudták úgy visszavinni, hogy ne javítottak volna ki egy hiányzó festést, ne pótoltak volna egy letört koronát.
A szépítés itt nem ért véget, az oltár festését végző asztalos alaposan utána járt a valaha használt színek eredetének, ez alapján készítette el a friss festést. Ahogy a falra is került három új freskó Szabó Istvánné, Julika néni keze által.
Érdekelnek más zalai falvak történetei? Ezeket a cikkeket ajánljuk:
Sand- Van-e szorgalmasabb falu a megyében? >>
Kerecseny – a nyugalom szorgos szigetén jártunk >>
Ha pedig szívesen túrázol gyalogosan vagy kerékpárral, fedezd fel a közeli Pethőhenyét is, ahova Pózva-Zalaszentiván irányból bicikliút is vezet.
A vendéglátást és a körbevezetést köszönjük a Mi Kertünknek!
Fotók: Márton Anikó, Adorján Flóra
A cikk 2021.09.22-én jelent meg először.
