November végén, amikor minden kicsit elcsendesül, Zala és a szomszédos Somogy és Vas megye tájait egykoron fejszecsapások, manapság pedig a motoros fűrész zaja rázza fel, jelezvén, hogy megkezdődött a zalai fenyőfa kitermelés. Az udvarokban pedig lassan kupacokba sorakoznak a megkötözött fák, hogy december elején-közepén már csak fel kelljen pakolni őket a platóra, és lehessen szállítani a piacokra. A fenyők bizony hosszú utat járnak be, mire a “Jézuska meghozza őket”, nézzük is, hogy honnan indulnak útra minden évben!
A karácsonyfa története
Az örökzöldek már az ókorban is különleges szimbolikával bírtak, az emberek már akkor is szívesen helyeztek egy-egy fenyőágat az ajtó és az ablak fölé, abban a reményben, hogy segítségükkel távol tarthatják a rossz szellemeket és a betegségeket.
A karácsonyfa-állítás hagyománya pedig a 16. századra tehető, amikor is a Német-római Birodalomban élő keresztények feldíszített fenyőfákkal kezdték ünnepelni a karácsonyt. A hiedelmek szerint Luther Márton egy téli estén hazafelé sétált, amikor is megpillantotta az örökzöldek levelei között pislákoló csillagok ragyogását. A látvány annyira lenyűgözte, hogy családjával is meg szerette volna osztani, és hogy minél jobban visszaadja az élmény, felállított egy fenyőfát az egyik szobában, és égő gyertyákkal dekorálta az ágait.
Magyarországon az első karácsonyfát valószínűleg Brunszvik Teréz grófnő állította 1824-ben. A városi lakosság körében gyorsan elterjedt ez az új szokás, a 20. század elején egyre többen kezdtek el fenyőt vagy egy-egy ágat feldíszíteni, a hatvanas években pedig a fővárosban már fenyővásárokat is tartottak.
Surd, a karácsonyfa hazája, avagy honnan származik a legtöbb zalai fenyőfa?
Az ország karácsonyfáinak egyharmada bizony egy 500 lelkes kis zalai faluból, Surdról származik. A Nagykanizsától 20 km-re fekvő településen szinte mindenki a fenyőfatermesztésből él, de legalábbis melléktevékenységként végzi, évente pedig 800 ezer fenyőt szolgáltatnak a piacra áldozatos munkájuk gyümölcséül.
A “fenyőzés” ugyanis korántsem egy leányálom! A téves hiedelmekkel ellentétben a fák nem természetesen kialakult erdőkből, hanem mezőgazdasági földterületeken termesztett ültetvényekből kerülnek kivágásra. Tehát egyáltalán nem környezetkárosító a termesztésük, sőt a fák életük folyamán hasznos oxigént termelnek, és jelentősen hozzájárulnak a szén-dioxid elnyeléséhez. Ez viszont egész éves foglalatosságot jelent a gazda számára.
Tudtad?
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara forrásai szerint Magyarországon mintegy 3000-3500 hektár területen folyik kifejezetten karácsonyfa értékesítési célú fenyőtermesztés. A termesztést és az értékesítést pedig körülbelül 600-700 családi gazdaság végzi.
A kis fenyők 20-39 cm-es csemeteként kerülnek elültetésre a felszántott földbe. Az első 2-3 évben fokozott védelmet, gyakori gazolást, kapálást és akár öntözést is igényelnek, de a rendszeres trágyázás, permetezés és metszés a továbbiakban sem maradhat el. Ahhoz pedig, hogy egy példány “karácsonyfaéretté” váljon bizony 8-15 évre is szükség van! Ezután pedig következik a kivágás, behordás, kötözés, és aki maga árulja a zalai fenyőfa készletét, még jó 1,5-2 hét piacon való fagyoskodásra is számolhat. Ráadásul 24-én a gazda nélkül maradt fákat még önköltségen el is kell szállíttatnia vagy ledaráltatnia.
Persze a sok munka és nehézség mellett azért az is hozzátartozik, hogy nem mindennapi feladat “a kis Jézus keze alá dolgozni”, és a legszentebb ünnepünk központi szereplőjéről gondoskodni. 🙂
Melyiket válaszd?
Itthon évtizedeken keresztül a lucfenyő volt „a karácsonyfa”, ráadásul ez az egyetlen valóban őshonosnak tekinthető fenyőfajunk. Ideális választás, ha fontos számodra a finom fenyőillat, és/vagy pénztárcabarát megoldást keresel. Azonban ha nagyon meleg szobába, esetleg fűtőtest mellé helyeznéd a karácsony ékét, akkor semmiképp sem célszerű, mert idő előtt megválhat a tűleveleitől.
Az ezüstfenyő a lucfenyő nemzetség egyik tagja. Különleges, kékes-zöldes viaszréteggel bevont tűleveleinek köszönhetően rögtön kiemelkedik a többi fa közül. Árban csak kissé haladja meg a lucot. Egyetlen hátránya, hogy mindegyik közül ő a legbökősebb.
A elmúlt években kétség kívül a dán eredetű nordmann fenyő örvend a legnagyobb népszerűségnek. Bár illat szempontjából csak a 3. helyre kerül, esztétikailag kifogástalan, ráadásul hónapokig is megtartja szép hosszú tűleveleit. Előnyeit az ára is tükrözi, 1,5-2-szer is többe kerülhet mint a luc.
Bár a piacokon található nordmann fenyő nagy része Dániából került behozatalra, az elmúlt 10 év során a hazai termelők is elkezdtek felzárkózni, és hazai nordmannal bővítik a kínálatot.
Bármelyik fenyőre is essen a választásod, biztos lehetsz benne, hogy a sok-sok év munka és gondoskodás eredménye igazán meghitté varázsolja majd a karácsonyt! Legyen áldott, békés ünnepetek!
fotó: Varga Zsófi
A cikk 2021.12.21-én jelent meg először.
