zalai fenyőfa

A karácsonyfa hazája, avagy a zalai fenyőfa története

zalai fenyőfa

November végén, amikor minden kicsit elcsendesül, Zala és a szomszédos Somogy és Vas megye tájait egykoron fejszecsapások, manapság pedig a motoros fűrész zaja rázza fel, jelezvén, hogy megkezdődött a zalai fenyőfa kitermelés. Az udvarokban pedig lassan kupacokba sorakoznak a megkötözött fák, hogy december elején-közepén már csak fel kelljen pakolni őket a platóra, és lehessen szállítani a piacokra. A fenyők bizony hosszú utat járnak be, mire a “Jézuska meghozza őket”, nézzük is, hogy honnan indulnak útra minden évben! 

A karácsonyfa története

Az örökzöldek már az ókorban is különleges szimbolikával bírtak, az emberek már akkor is szívesen helyeztek egy-egy fenyőágat az ajtó és az ablak fölé, abban a reményben, hogy segítségükkel távol tarthatják a rossz szellemeket és a betegségeket. 

A karácsonyfa-állítás hagyománya pedig a 16. századra tehető, amikor is a Német-római Birodalomban élő keresztények feldíszített fenyőfákkal kezdték ünnepelni a karácsonyt. A hiedelmek szerint Luther Márton egy téli estén hazafelé sétált, amikor is megpillantotta az  örökzöldek levelei között pislákoló csillagok ragyogását. A látvány annyira lenyűgözte, hogy családjával is meg szerette volna osztani, és hogy minél jobban visszaadja az élmény, felállított egy fenyőfát az egyik szobában, és égő gyertyákkal dekorálta az ágait. 

  • Fenyőültetvény - Sand - zalai fenyőfa
  • Sandi fenyő, egyenesen a termelőtől
  • Fenyő kötözés - Zalai fenyőfa
  • Fenyőág - ünnepi hangulatban - zalai fenyőfa
  • Fenyőcsemeték

Magyarországon az első karácsonyfát valószínűleg Brunszvik Teréz grófnő állította 1824-ben. A városi lakosság körében gyorsan elterjedt ez az új szokás, a 20. század elején egyre többen kezdtek el fenyőt vagy egy-egy ágat feldíszíteni, a hatvanas években pedig a fővárosban már fenyővásárokat is tartottak. 

Surd, a karácsonyfa hazája, avagy honnan származik a legtöbb zalai fenyőfa?

Az ország karácsonyfáinak egyharmada bizony egy 500 lelkes kis zalai faluból, Surdról származik. A Nagykanizsától 20 km-re fekvő településen szinte mindenki a fenyőfatermesztésből él, de legalábbis melléktevékenységként végzi, évente pedig 800 ezer fenyőt szolgáltatnak a piacra áldozatos munkájuk gyümölcséül. 

A “fenyőzés” ugyanis korántsem egy leányálom! A téves hiedelmekkel ellentétben a fák nem természetesen kialakult erdőkből, hanem mezőgazdasági földterületeken termesztett ültetvényekből kerülnek kivágásra. Tehát egyáltalán nem környezetkárosító a termesztésük, sőt a fák életük folyamán hasznos oxigént termelnek, és jelentősen hozzájárulnak a szén-dioxid elnyeléséhez. Ez viszont egész éves foglalatosságot jelent a gazda számára. 

Tudtad?

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara forrásai szerint Magyarországon mintegy 3000-3500 hektár területen folyik kifejezetten karácsonyfa értékesítési célú fenyőtermesztés. A termesztést és az értékesítést pedig körülbelül 600-700 családi gazdaság végzi.

Sandi fenyő, egyenesen a termelőtől
Sandi fenyő, egyenesen a termelőtől

A kis fenyők 20-39 cm-es csemeteként kerülnek elültetésre a felszántott földbe. Az első 2-3 évben fokozott védelmet, gyakori gazolást, kapálást és akár öntözést is igényelnek, de a rendszeres trágyázás, permetezés és metszés a továbbiakban sem maradhat el. Ahhoz pedig, hogy egy példány “karácsonyfaéretté” váljon bizony 8-15 évre is szükség van! Ezután pedig következik a kivágás, behordás, kötözés, és aki maga árulja a zalai fenyőfa készletét, még jó 1,5-2 hét piacon való fagyoskodásra is számolhat. Ráadásul 24-én a gazda nélkül maradt fákat még önköltségen el is kell szállíttatnia vagy ledaráltatnia. 

Persze a sok munka és nehézség mellett azért az is hozzátartozik, hogy nem mindennapi feladat “a kis Jézus keze alá dolgozni”, és a legszentebb ünnepünk központi szereplőjéről gondoskodni. 🙂 

Melyiket válaszd?

Itthon évtizedeken keresztül a lucfenyő volt „a karácsonyfa”, ráadásul ez az egyetlen valóban őshonosnak tekinthető fenyőfajunk. Ideális választás, ha fontos számodra a finom fenyőillat, és/vagy pénztárcabarát megoldást keresel. Azonban ha nagyon meleg szobába, esetleg fűtőtest mellé helyeznéd a karácsony ékét, akkor semmiképp sem célszerű, mert idő előtt megválhat a tűleveleitől. 

Az ezüstfenyő a lucfenyő nemzetség egyik tagja. Különleges, kékes-zöldes viaszréteggel bevont tűleveleinek köszönhetően rögtön kiemelkedik a többi fa közül. Árban csak kissé haladja meg a lucot. Egyetlen hátránya, hogy mindegyik közül ő a legbökősebb. 

A elmúlt években kétség kívül a dán eredetű nordmann fenyő örvend a legnagyobb népszerűségnek. Bár illat szempontjából csak a 3. helyre kerül, esztétikailag kifogástalan, ráadásul hónapokig is megtartja szép hosszú tűleveleit. Előnyeit az ára is tükrözi, 1,5-2-szer is többe kerülhet mint a luc. 

Bár a piacokon található nordmann fenyő nagy része Dániából került behozatalra, az elmúlt 10 év során a hazai termelők is elkezdtek felzárkózni, és hazai nordmannal bővítik a kínálatot. 

Bármelyik fenyőre is essen a választásod, biztos lehetsz benne, hogy a sok-sok év munka és gondoskodás eredménye igazán meghitté varázsolja majd a karácsonyt! Legyen áldott, békés ünnepetek!

fotó: Varga Zsófi

A cikk 2021.12.21-én jelent meg először.

Oszd meg másokkal is!

A cikket írta:

Ahogy sokan mások mi is használunk úgynevezett cookie-kat (sütiket).
Ennek oka, hogy szeretnénk folyamatosan fejleszteni az oldalt és egyre jobb és jobb böngészési élményt biztosítva Neked! Ha szeretnéd megismerni a süti receptjét (vagyis a cookie szabályzatot) – itt eléred annak részletes leírását.