Zalalövő

Zalalövő rejtett kincseinek nyomában – Te hányat ismersz?

Zalalövő – talán méltatlanul – kevésbé ismert turisztikai célpont, pedig bővelkedik természeti kincsekben és gazdag múltjából eredő történelmi látnivalókban is. Ha a kiránduló alaposabb felkészülés nélkül érkezik a városba valószínűleg észre sem veszi azt a sok értéket, amely ennek a mai napig több városrészből álló településnek a múltjából mutat meg részleteket. 

Összeállításunkkal segítünk neked, hogy te ne hagyd felfedezetlenül a Zalai-dombságra jellemző túraútvonalak, látnivalók mellett a kultúrális és szakrális emlékhelyeket sem Zalalövőre érkezve!

Római kori Borostyánkő út bújik meg Zalalövő központjában

A mai városközpont régi elnevezése – Lövő – mellett Zalapataka, Zalamindszent, Nagyfernekág, Irsapuszta, Pusztaszentpéter egyesítésével jött létre Zalalövő 1925-ben. Később az addig önálló települést, Budafát is ide csatolták, majd 2000-ben városi rangot is kapott. 

  • Zalalövő - Borostyán-tó
  • Zalalövő - Romkert részlet
  • Zalalövő Borosán-völgy - Szentkút
  • Zalalövő - kék-túra útvonal közelében
  • Zalalövő - Romkert
  • Zalalövő - Szent László király plébániatemplom
  • Zalalövő - Szent Márton út
  • Zalalövő - Tájház
  • Zalapatakai - Szent Anna templom

A város centrumában, a múzeum mögött található romkert közelében halad el a Borostyánkő út, melynek burkolata itt-ott még eredeti állapotában látható. Az útvonal a szállításon túl a főbb átkelő pontokra is megoldást nyújtott, a jelenleg is meglévő Zala-híd már évszázadok óta ugyanazon a helyen segíti a lápos, mocsaras területen átkelőket.  

Érdekesség: a Zalalövőt is érintő 86-os számú főút azon kevesek egyike kis hazánkban, mely hosszú ideje változatlan nyomvonalon halad. A Rédics-Zalalövő-Szombathely közötti szakaszt évezredek óta fontos hadászati és kereskedelmi útvonalként tartják számon. 

Tudtad?

A Borostyánkő utat az 1. században kezdték építeni fontos kereskedelmi útvonalként a római uralkodás idején zajló szállítások bonyolítására. Az elnevezést a borostyánkő szállítás után kapta, maga az út Észak-Európából indult és egészen a Földközi-tengerig tartott. 

Salla története a hűség oszlopon

Ha vonattal érkezel Zalalövőre akkor egészen biztosan meglátod ezt a kör alakú, a város történetét grafikai elemekkel hűen ábrázolt oszlopot. Ha gyalogosan vagy autóval jársz itt, akkor a vasútállomásnál keresd az emlékoszlopot. 

A Hűség oszlopán négy osztatú, körbe futó ábrázolás az ókori város életét, majd a középkor évszázadain át az újkori élet lehetőségeti, míg a negyediken a XX. századi közlekedési csomópontokat emeli ki. A középen álló női alak a kezében tartott jelképpel visszaadja a reményt és egyben a vasúti közlekedést ennek a régiónak. 

Körülötte a római útból feltárt kőburkolatot rekonstruálták, a köveket az állomás közelében zajló régészeti ásatások során találták. 

Salla múzeum és romkert

Zalalövőt ókori nevén latinul Aelium Salla-ként említik, a Salla nevet viseli a Zalaegerszegi Göcseji múzeum által üzemeltetett városi múzeum. A Salla elnevezés vélhetően a térség legjelentősebb vízére, a Zala folyó nevére is utal. 

A múzeum állandó kiállítása a város római kori múltjából feltárt, nagyrészt síremlékekből áll, kisebb részben a városban dolgozó céhműhelyek eszközeit – kerámia anyagok, fémtárgyak, varróeszközök, fenőkövek – mutatja be. 

Zalalövő - Romkert részlet
Zalalövő – Romkert részlet

Az épület mögött található romkertben egy helyi viszonylatban is monumentálisnak számító épület –  villa publica – talapzata látható. Bár csak részleges feltárás történt, de az kiderült, hogy a valaha itt álló épületet 270 cm mélyen alapozták. A közelében található, 2. századi fürdővel ellátott polgárház alapjai részben feltártak, a fő épülethez hasonlóan ez is rendkívülinek számít. 

Zarándokhely és Szentkút a Borosán-völgyben

Ez a csodálatos és rejtett emlékhely a város határában, egy különös bükkösben található. A kéktúra útvonaltól alig pár lépésre először csak a stációk tűnnek fel az erdőben. A kíváncsi vándor letérve a túraútvonalról még csak sejti, hogy valami mást is rejt ez az erdőrészlet. 

A stációk mentén haladva egyre jobban feltárul a völgy, majd egy kiépített lépcsősorhoz érve lehet lejutni a Szentkúthoz

Zalalövő Borosán-völgy - Szentkút
Zalalövő Borosán-völgy – Szentkút

Ezt a szakrális emlékhelyet a II. világháború végéért hálát adó helyiek emelték, közre fogva a föld mélyéből csordogáló forrásvizet. Legutóbbi ottjártunkkor sajnos víz nem csordogált, de bízunk benne az esős tavaszi időjárás után ismét lesz friss víz a vándornak. A terület több védett, ritka növény – tőzike, erdei ciklámen, kockásliliom élőhelye

Tudtad?

A helyiek és a környékbeliek számára a völgy kedvelt búcsújáró hely volt, minden év július másodikán itt tartották a Sarlós Boldogasszony búcsút. 

A paraszti múlt bemutatása a több, mint 200 éves tájházban

A Petőfi utca mai korban épült házai között található a XIX. század elején épült parasztház, mely a város tájháza. Látogatása a Salla múzeum részeként lehetséges, a múzeum által kiküldött kollégával. Érdeklődj a látogatási lehetőségekről!

Az L alakú ház felépítése, berendezése és a ház környezete teljes mértékben megmutatja hogyan éltek, gazdálkodtak az ittlakók az előző évszázadokban. A ház boronafalú, zsupptetővel fedett, helyiségei egy család legfontosabb életterét mutatják be, kiemelten a konyhát, ahol egy 1900-as évek elején épített ún. mászókéményes cserépkályha is látható. 

Zalalövő - Tájház
Zalalövő – Tájház

Az udvaron fészer, pajta, a bejárat közelében kerekeskút, a portán minden korábbi eszköz megtekinthető, ami az állattartáshoz és földműveléshez kellett.

Szent Márton Gyalogos Vándorút – Via Sancti Martini

A Szent Márton emlékére létrehozott Via Sancti Martini zarándokút áthalad Zalalövőn, sőt feltételezhetően maga Szent Márton a IV. században az akkor már meglévő Borostyánkő úton haladt zarándoklata során Olaszország felé. 

Ha szívesebben barangolod be Zala megyét gyalogosan, az alábbi Szent Márton útvonalak közül választva felfedezheted a dimbes-dombos zalai tájat:

  • Zalalövő – Pacsa-hegy (2.5 km) – Felső-Csöde (6 km) – Szatta (13 km)
  • Zalalövő – Zalaháshágy (9 km) – Velence (12 km) – Pusztacsatár (14 km) – Vaspör (17 km)
  • Az útvonal Zalalövő és Felsőcsöde között együtt halad a Dél-Dunántúli Kéktúra útvonalával.

Ha pedig kíváncsi vagy, hogy milyen látnivalókkal találkozhatsz a Kék-túra zalai szakaszán, olvasd el az arról készült cikkünket.

fotó: Márton Anikó

Minden domb mögött kincset találsz.” Fedezd fel mindegyiket!

A cikk 2021.04.29-én jelent meg először.

A cikket írta:

Oszd meg másokkal is!

Share on facebook
Share on pinterest
Share on email
Share on whatsapp
Share on reddit

Legfrissebb cikkeink

Történetek, amik szintén tetszeni fognak