A fűszeres zamatú, félszáraz fehér cserszegi fűszeres bor és az óriási, teljesen fából épített Margit-kilátó mellett Cserszegtomaj 2019 óta egy Tündérkerttel is büszkélkedhet. De vajon mi található egy ilyen varázslatos névvel illetett helyen? Spoiler veszély: tündérek nem, mesés kincsek viszont annál inkább! Tarts velem a Cserszegtomaj Tündérkert felfedezésben!
Van, aki bélyeget, van, aki érméket…
Partics Gyula pedig régi magyar gyümölcsfajtákat gyűjt. Bár gazdálkodó családban nőtt fel, ahogyan az lenni szokott, akkoriban még nem igen foglalkoztatták a gyümölcsfák, másfelé sodorta az élet. Először 15 évvel ezelőtt figyelt fel a tájfajták jelentőségére, amikor is eladóvá vált egy birtoka, melyen egy öreg borkörtefa és egy szömörcsök almafa is lakott.
Hogy megőrizze ezeket a régi helyi tájfajtákat, beleásta magát a gyümölcsoltás tudományába. Kezdeti próbálkozásai azonban még nem jártak sikerrel, mire pedig megszerezte a szükséges tudást és gyakorlatot, az új tulajdonos sajnos kivágattatta a szóban forgó fákat. Ez a két fajta pedig mind a mai napig hiányzik a gyűjteményéből.
A gyümölcsészet iránti érdeklődése azonban nem lankadt, elkezdett járni oltónapokra, gyümölcsész találkozókra, beszerezte a szakkönyveket, megismerkedett Kovács Gyulával, mára pedig már 137 saját gyűjtésű tájfajta őrzője és büszke tulajdonosa.
Mi fán terem a Tündérkert?
És akkor eljött az ideje, hogy lerántsuk a leplet a Tündérkertek mibenlétéről. Bizony, jól sejtitek, ezek tulajdonképpen olyan gyümölcsösök, mondhatni génbankok, melyekben kihalóban lévő, régi magyar tájfajták kerülnek megmentésre. Az első Tündérkertet a fent említett Kovács Gyula, Magyar Örökség-díjas erdész hozta létre a szintén zala megyei Pórszombaton. Ő már az 1990-es években kezdte a gyűjtést, és több mint 3000 fajtát őriz kertjében, melyek az egész Kárpát-medence területéről származnak.
Mára már több száz ilyen Tündérkert található az országban, a Cserszegtomaj Tündérkert pedig egészen pontosan a Szent Anna Kápolna szomszédságában. A kert 54 régi helyi tájfajtát őriz, melyek mind Gyula gyűjteményéből származnak, és legalább 100 éves fákról lettek átoltva. Megtalálható köztük a totyakos körte, a házi berkenye, valamint a község egyik legnagyobb büszkesége a cserszegi mézes cseresznye is.
Az igazán finom almás rétes titka
Ahogy a fák között sétálunk, egy-egy fajtának megelevenedik a története, régmúlt karácsonyok aszalt csemegéi, és nagy kosár cseresznyékkel a piacra igyekvő asszonyok képei tárulnak elénk. A régi paraszti időkben minden gyümölcsfajtának megvolt a maga elkészítési módja. A pálinka például tüskés körtéből, az aszalvány aratókörtéből, az almás rétes pedig csak rétesalmából az igazi. Megtudom, hogy a nyári kármán körte nyersen is ízletes, míg a főzőkörte értékei csak főzéssel vagy sütéssel hívhatók elő, a téli vajkörte pedig a hideg hónapokban rendszerint a búzába rejtve érlelődött a padláson.
Ezek a gyümölcsfajták évszázadok óta élnek velünk, köréjük fonódnak a hagyományaink, a gasztronómiánk és a népi gyógyászatunk is. A Tündérkertek ezt a gazdaságot hivatottak megőrizni az utókor számára, vagy ahogy Gyula megfogalmazta a mozgalom credo-ját:
„A régi helyi gyümölcsfajtáink megmentésével átörökítjük a régi tudást, közösséget teremtünk, és elültetjük gyermekeinkben a föld, a munka és a haza szeretetét.”
Tudtad?
A házi berkenye annak ellenére, hogy akár 400-500 évet is megél, mára szinte teljesen eltűnt. Pedig egy rendkívül gazdag gyümölcsről van szó, kalciumtartalma 4-5-ször akkora, mint az almáé, kezdetben rendkívül erős savai pedig éréssel cukorrá alakulnak, cukorfoka 28-30 is lehet. Így nem meglepő, hogy kiérdemelte a „pálinkák királya és a királyok pálinkája” titulust, de az almabor és az almaecet minőségét is megsokszorozza.
A szomszéd fűje mindig zöldebb
A régi tájfajtáknak sokszínűségükön túl van még három kitűnő érdemük: akár a 100 éves kort is képesek meghaladni, nem kell őket permetezni, illetve a kezdeti évek után már metszeni sem. De vajon akkor mégis miért sodródtak a kihalás szélére?
„Ha egy paraszt embernek tönkrement egy fája, vagy látta, hogy már ki van öregedve, akkor azt átoltotta, vagy ültetett helyette másikat. Vagy ha nem is pont ugyanazt a fát mentette tovább, de tudta, hogy a komájának vagy valamelyik szomszédjának van egy jó fajta, akkor olyat kért tőle, de mindenképp ültetett helyette másikat.”
Ezzel szemben manapság, mint megtudtam Cserszegtomaj településén is tombol a pázsitdivat. Amikor is a fiatalok megvesznek egy telket, kivágják a rajta lévő értékes, termő gyümölcsfákat, és befüvesítik a terepet. Sajnos ezt én is tapasztaltam, a nagymamám házát megvásárlók is rögtön megfosztották magukat egy csodás sárgabaracktól, és egy bőven termő almafától (úgyhogy ezúton rideg, szúrós pillantást küldök nekik)!
Modern idők
Egy másik oka a tájfajták eltűnésének nem más, mint a nagyüzemi gyümölcstermesztés. Egy ilyen mai modern gyümölcsösben a fákat vadalany helyett eleve hibrid alanyra oltják. Hiszen ahhoz, hogy sorba lehessen őket ültetni, és alkalmasak legyenek a gépesített művelésre, törpésíteni kell a gyümölcsfajtákat.
Ezen felül egy ilyen gazdaság működtetéséhez elengedhetetlen a kiszámítható terméshozam, melyet csak vegyszerezéssel és műtrágyázással lehet elérni. A régi tájfajták pedig nem bírják a nagyüzemi termelés igáját, ők minden második évben teremnek bőven, a köztes években pedig pihennek kicsit. És így lehetséges az, hogy a több száz almafajtának otthont adó térségben is be kell érnünk a szupermarketek által kínált idareddel, jonagolddal, granny smith-tel, és esetleg még a pink lady-vel.
Tündérkert a szívünkben
A Tündérkertek elengedhetetlenek a régi tájfajták megmentéséhez, de önmagukban még nem elegendők. Hogy többé váljanak, mint egy szép turistalátványosság és a települések büszkesége, ahhoz ezeket az értékes gyümölcsöket újra vissza kell ültetnünk a kertünkbe.
„Maga a Tündérkert nem csak egy gyümölcsöskert, az lenne jó, ha a szívünkbe költözne be, és ott maradna meg, mert ezek a régi gyümölcsfajták igazán akkor fognak továbbélni, akkor fognak fennmaradni.”
A jó hír az, hogy évről-évre nő az érdeklődés irántuk, sok fiatal érkezik konkrét elképzeléssel Cserszegtomaj Tündérkert meglátogatására, hogy milyen fajtát szeretnének, és a Gyümölcsoltó Boldogasszony napja (március 25.) körül megrendezett oltónapokat is egyre többen látogatják. Sőt van, aki az ország másik feléről is eljött, hogy beszerezze a híres cserszegi mézes cseresznyét.
Így juthatsz te is régi magyar gyümölcsfajtához!
Először is azt kell eldöntened, hogy pontosan milyet szeretnél. Ha ez megvan, akkor célszerű körbekérdezni a rokonságot, ismerősöket, hogy nálunk esetleg megtalálható-e az a fajta. Ezután olyan február környékén oltóágat kell venni a fáról, melyet hideg helyen, (akár a hűtőszekrényben) kell tárolni, míg március 25-e körül megkezdődhet az oltás.
Természetesen, ha nem leltél rá a vágyott gyümölcsfára, vagy nem mersz egyedül belevágni az oltásba (amit teljesen megértek, bár állítólag nem boszorkányság), Gyulához is fordulhatsz segítségért. Ő minden évben több mint 100 oltványt készít. Bár beszerezhető tőle konténeres oltvány is, amit már csak ki kell ültetni, ő szívesebben ad hálót, mint halat, és inkább megtanít az oltás tudományára.
„Az a jó, ha az érdeklődő maga is a folyamat részéve szeretne válni, ugyanis ha egy ember saját maga be tud oltani egy gyümölcsfát, és azt elülteti a saját kertjében, akkor az sokkal értékesebb, mint ha úgy vásárolja meg.”
Őseink egészségtippjei
Beszélgetésünk végén legnagyobb örömömre egy házi berkenye pálinkával és egy szintén háziberkenyével készült almaecettel gazdagodtam.
„Reggel éhgyomorra 1 evőkanál ecet vízzel vagy a nélkül rendben tartja a bélflórát, ez kiemelten fontos, ugyanis minden nyavalya a beleinkben kezdődik, a vírusokat pedig eltakarítjuk a pálinkával. Még egy kis mozgás kell, és egészségesek maradunk.”
– szólt mellé az instrukció.
Bízom benne, hogy sikerült meghoznom a kedvedet ahhoz, hogy ellátogass a Cserszegtomaj Tündérkert varázslatos világába. Ha te is szeretnél permetezés nélküli, kevésbé munkaigényes gyümölcsfákat, melyek a következő generációik számára is teremnek, akkor ültess régi tájfajtákat a kertedbe. Akár csak 1-2 darabot, akár nagyobb gyümölcsösöket, mint ahogy azt Anikó és Atti, a Liszói Szedd Magad Kertek megálmodóit tették, az ő történetüket ide kattintva olvashatod el.
Örülök, hogy velem tartottatok a Cserszegtomaj Tündérkert felefedezésének kalandjára! No, de én most megyek is, és megkezdem az egészségkúrámat a legújabb szerzeményeimmel. Egészségetekre!
fotó: Varga Zsófi
A cikk először 2021.05.10-én jelent meg először.
