A Hévízi-tavat valószínűleg mindenki ismeri, na de mi a helyzet a Hévíz-patakkal? A patakot a tóból érkező víz táplálja, így maga a patak is melegvízű, egészen addig, amíg nem keveredik a bele érkező hidegebb vizekkel. Így lehet, hogy télen sem fagy be és még a mínuszokban is kellemesen lehet rajta kenutúrázni.
Januárban volt szerencsém nekem is kipróbálni, milyen a Hévízi-csatornán, a téli hidegben evezni. Az élményeket és a legfontosabb tudnivalókat ebben a cikkben foglaltam össze.
A világviszonylatban egyedülálló Hévízi-tó a világ legnagyobb biológiailag aktív és természetes gyógytava. A tónak otthont adó Hévíz városába évente több tízezer látogató érkezik a gyógyulás és a felüdülés reményében. A kénes illatú gyógyvíz kialakulása 22 ezer évvel ezelőttre tehető, de eredetéhez számos legenda is fűződik, amiről itt olvashatsz bővebben. A Hévíz-patak vagy másnéven a Hévízi-csatorna kialakulását/kialakítását a tó szabályozása, egybefüggő mederbe terelése hozta magával.
A patak egy zsilipen keresztül csatlakozik a tóhoz, így az indulásnál – a közvetlen közelben lévő, télen 24 fokos tó hőmérsékletének köszönhetően – még bőven 20 fokos vízben evezhetünk. Ez pedig igazán jól tud esni, amikor a levegő hőmérséklete a mínuszokat súrolja.
Téli evezés a Hévíz-patakon
Mivel nem kapkodtuk el a túra lefoglalását és mindenképp hétköznap szerettünk volna menni, végül esélyünk sem volt válogatni a túraszervezők között, hiába indítanak viszonylag sok túrát a Hévíz-patakon. Végül nem bántuk meg, hiszen mint kiderült, míg hétvégén gyakorta akár több százan is eveznek egyszerre, ezen a januári pénteken mi voltunk az egyetlen csapat.
Végigbogarászva a különböző túrák leírását a menetrend nagyjából mindegyiknél azonos: reggeli érkezés, kocsik végpontba szállítása, rövid oktatás és eligazítás, majd vízre szállás, evezés, kisebb-nagyobb megálló(k), majd kora délutáni megérkezés.
A programok többsége délután 2-3 óra körül véget ér, így akár egy gyors hévízi fürdéssel vagy sétával is egybeköthető a kenutúra. Eleinte mi is terveztük, hogy a mínuszokban való evezés után milyen jó lenne majd megmártózni a gőzölgő tóban. Ám legnagyobb meglepetésünkre a patak vizének melegsége és felszálló gőze miatt egyrészt nem fagytunk meg, másrészt pont kellemesen elfáradtunk ahhoz, hogy az úszás helyett a hazautazást válasszuk.
A téli szezonban egyébként délután fél 5-kor zár a Hévízi Tófürdő pénztára és fél 6-kor maga a fürdő, így ha mégis érzel magadban energiát, még bőven beleférhet a napba a kenutúra utáni fürdőzés is.
Ha izgatja a fantáziád a Hévízi-tó története és kíváncsi vagy, mitől olyan különleges, akkor ezt a cikket Neked ajánljuk!
A vízitúrát a sejtelmes gőzfüggöny teszi igazán különlegessé
Maga a leevezhető túraszakasz nagyjából 10 km hosszú és Fenékpusztánál ér véget (a Kis-Balaton Látogatóközponttól nem messze). A legtöbb túrán megállót is beiktatnak, ami el is kél, jól esik az evezés közbeni pihenés.
Nekünk hatalmas szerencsénk volt az időjárással. Bár 2-3 fokban indultunk, a túra nagy részét már ragyogó napsütésben, 8-10 fokban eveztük végig. Ettől függetlenül akkor sem kell aggódnod, ha hidegebb időben indulnál útnak, ugyanis a túra első felében a víz ténylegesen meleg, gőzölög, így a hideg sem érződik annyira. A felszálló gőz miatt pedig csodás látványt nyújt.
Bár a patak találkozik útközben a Gyöngyös-folyással és két övcsatornával is – amelyek sokat hűtenek a víz hőmérsékletén -, ez inkább csak a növény- és élővilágot teszi érdekesebbé, mintsem a hőérzetünket befolyásolja. Mindenesetre érdemes rétegesen öltözködni.
Maga az evezés meglehetősen változatos, evezhetsz hosszabb, egyenes szakaszokon, fák között és sík terepen, de hidak és egy zsilip is keresztezik az utat. Ettől függetlenül tapasztalat nélkül is könnyen teljesíthető a terep.
A Hévíz-patak változatos élővilága
A növény- és állatvilág is rendkívül változatos a törvény által is védett lápvilágnak köszönhetően. Út közben akár rétisassal, kis kárókatonával, kis kormoránokkal, fakopánccsal, cinegékkel, vízityúkkal és búbos vöcsökkel is találkozhatsz, de akkor se lepődj meg, ha egy szarvas vagy mókus kukucskál ki a fák közül.
A patakban mocsári teknősök élnek és meglehetősen gazdag a halpopuláció is, bár sajnos a patakba engedett akváriumi halak és teknősök miatt olyan fajták is elkezdtek szaporodni, amiknek nem feltétlenül itt lenne a helyük.
Ahogy a tó, a patak kezdeti szakaszának partmenti része is tele van tündérrózsával. A ciklámen színű tündérrózsát több mint 100 éve Lovassy Sándor telepítette be Indiából, ami azóta Hévíz szimbólumává vált, továbbá a város címerében is szerepel.
A kisvirágú fehér tündérrózsa a rózsaszínűvel szemben őshonos, továbbá védett is, ellenben nagy eséllyel ebből fogsz kevesebbet látni.
A partszakasznál találkozhatsz más védett növényekkel is, úgy mint bugás sással vagy épp árokvirággal.
A part menti mocsaras lápvidék, a patakmederbe nyúló faágak és a kis holtágak pedig még inkább meseszerűvé varázsolják az egész utat. Ha szerencséd van, mindezt hóesés után is megtapasztalhatod.
Vezetett kenutúra a Hévíz-patakon
Bár engedély nélkül nem evezhetsz a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban, szerencsére bőven akad olyan evezős cég, akikkel túrázhatsz a Hévíz-patakon és az engedélyt is elintézik számodra.
Ha kedvet kaptál és megvan az időpont, érdemes időben foglalni. A hétvégi időpontok mindig pikk-pakk betelnek, ezért inkább a hétköznapok valamelyike az ideális választás. Ilyenkor háborítatlan békében lehet élvezni a környék nyugalmát.
A patak 2022. október 7-e és 2023. március 15-e között evezhető.
További információért látogass el a Balaton-felvidéki Nemzeti Park oldalára.
A kenutúra végén érdemes időt szánni Hévíz lebilincselő látnivalóinak meglátogatására is.
Ha Neked is van téli evezős (vagy evező nélküli) túra élményed Zalából, osszd meg velünk Facebookon vagy az info@szeretunkzala.hu e-mail címen. Mi bizton állítjuk, hogy Zalában túrázni télen is nagy élmény! 🙂
Fotó: Gelencsér Janka, Pocsai B. Ábel
