Pici országunk messze földön híres a termálvíz kincseiről. Ennek köszönhetően nem meglepő, hogy évről évre turisták sereglenek hozzánk élvezni a különleges természeti adottságok pozitív élettani hatásait. Ezzel együtt mégis Zala megye gyöngyszeme, vagyis a Hévízi-tó jut a többség eszébe, ha olyan helyre vágynánk, ahol test és lélek egyaránt újjászülethet. Hogy miért alakulhatott ez pont így? A Zala megye 7 csodáját bemutató cikksorozatunk első részéből kiderül a válasz. Fedezzük fel tehát együtt, mi rejlik a Hévízi-tó mélyén.
Nem mindennapi első benyomások
A Hévízi-tó körül sétálgatva kivételes érzés keríti hatalmába az embert. Mintha egy különös, misztikus kis világba csöppennénk, távol a munka és a stressz zajától. Ahol az egyetlen dolgunk a kikapcsolódás és feltöltődés.
A hatalmas tavat úgynevezett „véderdő” öleli körül. Mely azon túl, hogy óvja különböző környezeti hatásoktól, lehetővé teszi, hogy a tó még sok-sok évezreden keresztül megtartsa vizét és annak állandó hőmérsékletét, termál jellegét. A tiszta és árnyékos erdő szélén rengeteg padot találunk, így könnyen megpihenhetünk, ha a bicikli- vagy gyalogtúránk arra visz, vagy csak a délutáni sétánk közben szeretnénk gyönyörködni egyet a látványban.
A tó felszínén tavasztól őszig különböző színekben pompáznak a tavirózsák. Az összképük még varázslatosabb, amikor a párasapkán keresztül bukkannak fel időnként. Ezt a természeti jelenséget szinte mindig láthatjuk, amikor a víztömeget körülvevő levegő hidegebb, mint a tó hőmérséklete.
A pára egyébként nemcsak látványelemként elsőrendű, hanem a fürdőzővendégek számára is pollenmentes levegőt biztosít, ezzel egy időben pedig a tavat is védi a külső szennyeződésektől.
Tekerjük vissza az idő kerekét – jöjjön egy kis történelmi visszatekintés
A búvárok által végzett kutatások szerint a hely már akár a rómaiak által is ismertnek számított. Kiépítése és híressé válása a Festetics családhoz kerülését követően kezdődött el igazán. Az első fejlesztések a 18. század végére tehetők, amikor elkezdődött a fürdőtelep alapjának feltöltése és az első fürdőépület felépítése.
A további lényeges fejlesztésre több mint ötven évet kellett várni. Ekkor már nemcsak az épületekre, de a tavat körülvevő környezetre is kiemelt hangsúlyt fektettek. A 20. század elején a Festeticsek egy időre bérbe adták a gyógyfürdőt Reischl Vencelnek, akinek szerencsére szívügye volt tovább növelni a fürdő ismertségét.
Számos újítás köthető a nevéhez, például a sokak által jól ismert kéttornyos főbejárat is. A településnek is hasznára vált a folyamatos fejlődés, így Hévíz szép lassan turisztikai és gyógyászati szempontból egyaránt kiemelkedő hellyé nőtte ki magát.
Egyre több szálloda és vendéglő várta az idelátogató pihenni és gyógyulni vágyókat, 1952-ben pedig a Hévízi Állami Gyógyfürdőkórház is megépült, tovább erősítve Hévíz jelentőségét mind országos, mind külföldi vonatkozásban.
Sajnos egy 1989-es tűzvészben szinte teljesen megsemmisültek az addig elkészült épületek. Teljes felújításra volt szükség, melyre azóta több ízben is sor került. Azóta igyekeznek kicsiknek és nagyoknak egyaránt élvezhetővé tenni a fürdő területét.
A természet csodás kincsei a Hévízi-tó környezetében
A hely csodás adottságai és sokszínű élővilága miatt nem meglepő módon természetvédelmi területen fekszik a több mint 4 hektáros tó, valamint azt körülvevő megközelítőleg 50 hektárnyi véderdő.
A fafajok egy része őshonos, például a fagyal vagy mogyoró. Számos telepített faj is helyet kapott a fásítási folyamat keretei között, ennek eredményeképp találkozhatunk platán, tölgy vagy bükk óriásokkal is. Továbbá nem feledkezhetünk meg a legkülönlegesebb darabról, a mocsári ciprusról sem.
A tóban a tavirózsák körül néha napján a kisvöcsök is felfedezhető. Magyarország területén egyedülálló módon a téli időszakban is találkozhatunk itt vele, miközben vándorló madarak részéről is kedvelt a természetvédelmi terület. A Hévízi-tó környezetében gyakran látni fecskéket, szárcsákat, de a szemfüles idelátogatók akár jégmadarat is láthatnak.
A víz hőmérsékletének és összetételének köszönhetően megannyi vízi állat élvezi a helyi adottságokat. Így tehát kígyók, békák, rákok és kisebb testű halak is gyakran előforduló vízben cikázó kis lakóknak számítanak. Például a kisebb testű kárászok, dévérkeszeg és törpenövésű magyar vadponty is megférnek egymás mellett.
Programajánló, avagy ajánlott látnivalók Hévízen és környékén
Marketingszövegnek is beillik, de teljes mértékben igaz, hogy a Hévízi Tófürdő minden évszakban különleges élményt biztosít az idelátogatók számára. Teljesen más impulzusok érik ugyanis az embert a nyári tikkasztó melegben lábat lógatva a tó partján, vagy például egy őszi csípős reggelen, a szívet-lelket melengetően párolgó tóban indítva a napot.
Edzettségtől függően érdemes hosszabb vagy rövidebb túrákat tenni a környéken, hogy megismerjük a vidék állat- és növényvilágát egyaránt. Két csobbanás között bizonyára mindenkinek jól esik egy kis kikapcsolódás, legyen szó akár múltidézésről, városlátogatásról vagy kellemes élményről. Ha kedvünk tartja, akkor a tótól Keszthely irányába indulva, sétáljunk egyet a Hévízi-lefolyó partján és ne féljünk betérni a véderdőbe se! De akár a tó mögötti erdei sétányt is említhetnénk, ahol nemrég nyílt egy lombkorona sétány a kilátást kutatóknak. Ne hagyjuk ki a Római romkertet, a Tavirózsa tanösvényt és a belváros sétálóutcáit, a “Fradi” templomot, és a termelői piacot se!
Ha pedig időnk engedi, akkor a környező települések látnivalói is megérnek néhány órát. Megcsodálhatjuk például a keszthelyi-öböl elénk táruló látványát a balatongyöröki Szépkilátóról. Felmehetünk a közel ezer éves Rezi várba – ha ott járunk, akkor Rizlingországot se hagyjuk ki! De említhetnénk a Tátika várát, vagy éppen Európa legnagyobb sztúpáját is. És ott van még Keszthely is, ami önmagában megér jó-pár napot…
Persze a gasztronómia örömei elől sem érdemes elzárkóznunk. Aki Hévízre látogat, biztos lehet benne, hogy nem fog csalódni Zala megye kínálatában. Hévíz számos izgalmas kulináris élményt tartogat az odalátogató számára. A moderntől egészen a hagyományos ízekig mindent megtalálsz. Már a városba megérkezve, a Hévízi-tó környékén és a belvárosban is számos étterem várja tárt karokkal az éhes hasadat.
Ha igazán emlékezetes étel-ital élményt szeretnél átélni, akkor irány Egregy! Pont annyira van távol, hogy igazán éhesen érkezz. Nemcsak, hogy magában a természet ölelésében fogsz enni, de kedvedre dönthetsz amellett, hogy vad ízvilágra, vagy éppen otthonos hangulatra, esetleg bormámorra vágysz. Nem fogod megbánni, ezt garantáljuk!
A víz önmagában Zala megye egyik csodája
A tó alatt egy forrásbarlang helyezkedik el, innen tör fel több mint 38 méter mélyről a 40 Celsius fok körüli víz. Amely a külső hőmérséklet hatására egy állandó 24-38 Celsius fokot képes megtartani évszaktól függően.
Mivel egy folyamatosan feltörő vízhozamról beszélünk, így elmondható, hogy a tó vize folyamatosan cserélődik. Mindössze 72 órára van szüksége ahhoz, hogy a teljes mennyiség organikus cseréje végbe menjen.
Nem mindennapi jelenségről van szó, ugyanis a Hévízi-tó a világ legnagyobb biológiailag is aktív termál tava. Valószínűleg ez lehet az oka annak, hogy rengeteg turista tűzi ki célként a meglátogatását. A pihenés mellett akár a fizikai felépülés reményében is.
Kiknek ajánlott a Hévízi-tó meglátogatása?
A víz, valamint a mederben található gyógyiszap a helyben elérhető kezelésekkel együtt a legtöbb reumatikus és mozgásszervi betegségre gyógyírként szolgálhat. Sokféle szakorvosi ellátás mellett, akár TB támogatással igénybe vehetők olyan szolgáltatások, amelyek a víz összetételének köszönhetően segítséget jelenthetnek a fájdalmak orvoslására.
Ebből persze kiderülhet, hogy – nem meglepő módon – szinte minden kezelésnek köze van valamilyen formában a vízhez. Például az iszapkezelés, a víz alatti vízsugármasszázs vagy a szénsavas kádfürdő egyaránt nyerő választás lehet. Mindezen felül elérhető a súlyfürdő kezelés is, melyet épp Hévízen kezdtek el elsőként alkalmazni felismerve, hogy a gerincbetegségek kezelésére rendkívül kedvező hatással van.
Zalai gyerekként felnőve…
…sokáig a nagynéném mókás történeteiből összerakott puzzleként volt némi elképzelésem róla, miféle csodavilág lehet az ország legkeresettebb gyógyfürdőjének számító Hévízi-tó.
A cikken dolgozva viszont egyre inkább formálódik bennem a gondolat, a tóban történő megmártózásnak, illetve a véderdő „körbefutásának” igenis fel kell kerülnie a 2022-es bakancslistámra.
Hasonlóan szórakoztató, egyben testre és lélekre egyaránt pozitív hatást gyakorló programokra buzdítom a kedves olvasót is. Merthogy a Hévízi-tó csodája minimum egy látogatást mindenképp megér (de többet is).
Érdekel a többi Zala megyei 7 csoda? Ajánljuk a Csácsbozsoki Arborétumról szóló írásunkat is.
Ha nem szeretnél lemaradni a legújabb, Zala megyét és a környéket bemutató cikkekről, akkor kövesd a Szeretünk Zala Facebook-oldalát is!
Fotó: Tóth Gábor, Adorján Flóra
