Hamarosan megújul a Szeretünk Zala oldala!

Szebb és gyorsabb lesz sok-sok új tartalommal!

Méhek napja

A méhek szerepe fontosabb, mint gondolnád – Méhek napja

Méhek napja

A méhek napját hazánkban az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) javaslatára ünnepeljük, idén immár harminc éve, 1994 óta április 30-án. Az időpont cseppet sem véletlen, hiszen a tavasz jelentős időszak a méhek és a méhészek életében is. Szintén kiemelt megemlékezés a méhek világnapja, amely május 20-án van. Szlovén kezdeményezésre 2018. május óta ez a nap is segít felhívni a figyelmet a méhek fontosságára.

Az ember és a méhek szoros kapcsolata több száz éves

A méhészet egyes magyar néprajzi kutatástörténeti források szerint már a 11. században, a Kárpát-medencében megtelepedett magyarság körében is jelen volt.  A 17. században azokon a területeken, ahol kevesebb gyűjtenivaló akadt a méhek számára, elindult a vándoroltatás. Akkoriban még szekéren öszvérekkel vitték a kasokat akár a magasabban fekvő virágos mezőre, az akácos területekre és a mézet adó fenyvesekbe. A paraszti kultúrában a méheket az erdőről hazahozott faodúkban (köpű), szalma-, gyékény- és vesszőkasokban (méhkas) tartották. 

A 20. század elejére a kasos méhészetet felváltotta a kaptáras elrendezés, majd a paraszti polgárosodás következtében egyre több modern méhészeti eszköz, a kézi „mézpergető” helyett elektromos változat segíti a méhészek munkáját.

kaptáras elrendezés
A kaptáros elrendezés.

Idősebb családtagok elmeséléséből tudom, hogy régebben a családi gazdálkodások szerves része volt néhány méhcsalád tartása. Nagyrészt a saját méz előállítása miatt, de ugyanennyire hangsúlyos volt a beporzás szerepe is  a gyümölcsösökben.

A biodiverzitás jelentősége a méhek miatt is egyre fontosabb

A méhek által termelt méz alapanyaga a virágok nektárja és a gyümölcsök nedve. Azonban nem csupán a méz miatt kell egyre komolyabban venni a vegyszermentes gazdálkodást és a kertek sokszínűségét. Az élelmiszereink javát is nekik köszönhetjük, hiszen beporzók nélkül nem lenne ennyiféle gyümölcs, zöldség. Ugyanez igaz a takarmány növényekre is például lucerna, lóhere sem növekedne a határban, sőt az egyik konyhai alapanyagunk, a napraforgó vagy repceolaj sem készülhetne a méhek munkája nélkül. 

A monokultúrás gazdálkodás mellett épp ezért fontos, hogy a kiskertekben, városi vagy vidéki portákon minél gazdagabb növényvilág jöjjön létre. Mert, ha van mit gyűjteni a méheknek akkor erősek tudnak maradni, fejlődni tud a méhcsalád, így lesz elegendő beporzó. 

A változatosan ültetett virágok, nektárt adó gyümölcsfák és bokrok mellett a számtalan fűszernövény virágzása is csalogatja a méheket. A méhlegelő kifejezés pár éve vált ismertté, ennek pont az a célja, hogy többféle virág és kultúrnövény alkosson egy területet, változatos virágzási időszakkal.

A méhek szorgos munkája számokban kifejezve

Több száz méhfajta él a Földön, de közülük csak 9 mézelő. Magyarországon a Krajnai méh a legelterjedtebb fajta. 

Egy méhcsalád átlagosan 40 000 méhből áll, ez a fő hordás idejére igaz. Egy méhcsalád 1 anyából, 1000-2000 heréből és 35-38 000 dolgozóból áll.

A téli hónapokban a méhek nem aktívak, visszahúzódnak, ún. fürtöt alkotva a kaptárban rezgésükkel egymást melegítik. Ezekben a hetekben a hideg miatt a méhek nem repülnek ki, és a népesség száma is jelentősen csökken. Nagyjából 12-15 fokos hőmérséklet kell, hogy a kaptárból kirepüljenek.

A méhcsalád tavasszal kezd erősödni, ilyenkor aktív az anya is, naponta 300-1000 petét rak. Az egyik legcsodálatosabb dolog a méhek életében, hogy minden méh első pillanattól tudja, hogy mi a szerepe. Fantasztikus rendben és rendszerben működnek. 

A frissen kikelt méhek kezdetben nem hagyják el a kaptárat, csak belső tisztítási munkát végeznek. A 10-12 napos méhek viaszt termelnek és lépet építenek. 

A lép szolgál arra, hogy a gyűjtő méhek a nektárt ott raktározzák. 10-18 napos méhek a nektár sűrítést, mézkészítést végzik. Majd 21 napos koruk után hagyják el a kaptárakat, ekkor indulhatnak virágpor vagy nektár vadászatra. 1 méhcsalád 1 nap alatt 1,5 kg virágport hord. A virágpornak is fontos a szerepe a méhcsalád életében, mivel ez a fiasítás fő tápláléka. 

Egy méh átlagosan 40 napot él, az áttelelő méhek 4-5 hónapig, az anyaméh jó esetben 3-4 évig él.

A méhek maximum 5 kilométer távolságra repülnek el a kaptártól, igaz ez a táv számukra már olyan sok, hogy a gyűjtött nektárt visszafelé tartva el is fogyasztják, mintegy üzemanyagként. Szerencsés esetben nem kell ilyen messze repülniük, és jóval közelebb tudnak nektárt és virágport gyűjteni. Ha így van, akkor egy nap akár 10-15 alkalommal is megfordulnak a kaptáron kívüli gyűjtőterületen.

Honnan tudják a méhek, hogy hol kell gyűjteni és hova kell visszarepülni

Minden családban a méhanya illata az, ami haza vonzza a kijáró méheket. Az anya feromon illatát jegyzik meg, így találnak vissza. 

A gyűjtési lehetőségekről pedig az úgynevezett méhtánccal adnak egymásnak információt. 

A tánc pontos információt ad a lelőhely távolságáról és irányáról. A méhtánc jelenség felismerését Karl von Fisch osztrák etológus több évtizedes munkája segítette A méhek tánca egy különös jelrendszer, különféle mozdulatokból áll, úgynevezett térképet rajzolva. A lelőhely távolságától függően kétféle tánc különíthető el: a körtánc és a riszáló tánc.

A körtánccal akkor jeleznek a többieknek, amikor a lelőhely a kaptár szomszédságában van, 100 méteren belüli röpkörzetben. A felderítő ilyenkor egyszerűen köröket repked a kaptárban, több-kevesebb irányváltással. Az irányváltás annál gyakoribb, minél magasabb a talált táplálék cukortartalma.

Ha a méhek a kaptártól 100 méternél távolabb találnak gyűjtőhelyet, akkor bonyolultabb, potrohriszálós tánccal mutatják meg a többieknek, hogy merre kell menni. A kaptárba érkező méh ilyenkor nyolcasra emlékeztető alakban járja táncát.

Támogasd a zalai méhészek munkáját, vásárolj termelői mézet!

Magyarországon közel 20 ezer méhész és mintegy 1,2 millió méhcsalád gondoskodik a méztermelésről. Érdemes támogatni a hazai méhészek munkáját azzal, hogy közvetlenül tőlük veszünk mézet a termelői piacokon.

A zalai tájegység változatos növényvilága, az akácerdők, a hárs és fenyvesek sokszínűsége kedvez az itteni méhészeknek. Bár az időnként szélsőséges időjárás is alaposan beleszól egy-egy virágzás és fajtaméz gyűjtésébe, azonban egyre többen vallják, hogy a vegyes virágméznek is bőségesen van jótékony hatása. 

Keresd és válaszd a magyar, termelői mézet!

Zalában a termelői piacokon több mézárust is találsz. >>

Fotók: Márton Anikó

A cikk 2024.04.30-án jelent meg először.

Oszd meg másokkal is!

A cikket írta:

Ahogy sokan mások mi is használunk úgynevezett cookie-kat (sütiket).
Ennek oka, hogy szeretnénk folyamatosan fejleszteni az oldalt és egyre jobb és jobb böngészési élményt biztosítva Neked! Ha szeretnéd megismerni a süti receptjét (vagyis a cookie szabályzatot) – itt eléred annak részletes leírását.