Az egészen biztos, hogy a gyümölcsöt a legtöbb ember szereti, és bizony a legfinomabb gyümölcs az, ami a saját kertünkben megterem. Na jó, a nagyinál termők is legalább annyira ízletesek. Ahhoz, hogy szinte egész évben saját, napon érlelt gyümölcsünk legyen célszerű változatosan, minél több fajtát ültetni. Néhány egyszerű szabály betartásával pár év alatt termőre fordulnak, és ehetjük a finomabbnál-finomabb érett gyümölcsöt.
Hogyan érdemes kiválasztani a gyümölcsfát, hogy biztosan teremjen?
Az egyik legfontosabb szempont a helyi talaj és időjárási viszonyokat jól ismerni. Zala megyében például a kötött, agyagos talaj jellemző, míg az Alföld tájain homokos a talaj és kevesebb a csapadék. Érdemes körbe kérdezni a szomszédokat, akik már régebb óta a zalai vidék lakói, hogy melyik fák adnak jó és bőséges termést.
Körbe érdeklődve a környék lakóit mindenképpen hasznos megtudni azt is, hogy melyek az úgynevezett őshonos fajták, és ha van rá lehetőség azokból ültetni csemetefát. Az őshonos fáknak sokkal jobb a tűrőképessége, mint más fafajoknak, így ellenállóbbak azoknál, nem szükséges permetezni és az erőteljes metszést sem igénylik.
Kovács Gyula pórszombati Tündérkertjében őriz több őshonos gyümölcsfa fajtát
Göcsej egyik néhány száz fős településén, Pórszombaton él Kovács Gyula, aki az őshonos gyümölcsfák legismertebb hazai úttörője. A mára közel kétezer darabot számláló gyűjteményében nem csak zalai gyümölcsfajtákat őriz, hanem a Kárpát-medencében valaha fellelhető fajtákból is igyekezett 1-1 példányt megmenteni. A gyűjtés kezdetben a Göcsej, Őrség és Hetés régi fajtáinak megmentésére irányult, de részben a Tündérkert mozgalomnak, részben a fogyatkozó kínálatnak köszönhetően országhatáron túlról is kerültek ide régi gyümölcsfa fajták.
Kovács Gyula kezdeményezésére országos mozgalom indult a hazai őshonos gyümölcsfáink megőrzéséért: Zala és Vas megyei civilek összefogásával több magyarországi településen ültetnek ritka gyümölcsfákat Gyümölcsoltó Boldogasszony napján, március 25-én.
A teljesség igénye nélkül pedig néhány ismertebb zalai őshonos gyümölcs: Kobakalma, tüskéskörte, pogácsa alma, mosolygó batul alma, sózókörte, bőralma, búzával, rozzsal érő és nagyasszonykörte, lómonyú és bakszar körte, mézvackor.
Csemetefa, konténeres vagy husáng
Ha megvan, hogy milyen fajtát érdemes ültetni jön a következő kérdés, a kis fa mérete.
Amikor új gyümölcsfa kerül a kertbe ez a három típus, amiből a kertészetekben, nemesítőknél választani lehet. Az 1-2 éves csemetefának van egy kis lombkoronája, termésre a következő évtől lehet számítani.
A fiatal husáng a vesszőnél vastagabb, egyenes, elágazók nélküli, bot hosszúságú, de korona nélküli fácska, amit metszéssel lehet majd formára alakítani. A konténeres változatnak már igazi fa formája van, ezek általában 2-3 éves példányok, stabil gyökérzettel. Tavaszi ültetés esetén már az ültetés évében megörvendeztetnek egy kevés terméssel.
Érdekesség:
Zalalövőn jártunk Gálné Líviánál, aki az édesapjától tanulta a gyümölcsfa oltással, metszéssel és neveléssel járó tudnivalókat. Ő azt javasolta, hogy a kis fákról az első évben ne sajnáljuk lecsipkedni a virágokat, mert a következő évre erősebb fa és termés várható így. A virágok leszedésével a fát arra ösztönözzük, hogy a gyökérzete és a törzse erősödjön.
Gyümölcsfa ültetési fortélyok
A fa gyökerének méretéhez szükséges ültetőgödör kiásása az első lépés. Egyes szakirodalmak 1×1 méteres ültetőgödör ásást ajánlanak, máshol 50×50 centiméteres a javaslat. A méretet minden esetben az ültetendő fa fogja meghatározni, egy kis husáng esetében elegendő kisebb gödör ásása.
Az ültetés előtt érdemes vízbe, ha lehet esővízbe áztatni pár órára a fa gyökerét. Akár előző napon is megtehetjük ezt, így alaposan megszívja magát nedvességgel, biztosabban fog megfoganni. Az ültetőgödörbe komposztföld vagy más szerves anyag elhelyezése jót fog tenni a gyümölcsfának.
Alapos öntözés, iszapolás és a vékonyabb fák mellé egy támaszték leszúrása az utolsó mozzanatok. Tavaszi ültetés esetén száraz napokon a kis fákat kezdetben gyakrabban kell meglocsolni. Illetve ilyenkor kell a szükséges metszést is elvégezni.
Mit tehetsz a fagyos éjszakákon, hogy legyen gyümölcsöd?
A tavaszi fagyok nem kímélik a korán virágzó fajtákat. Ezeken a kritikus napokon általában a sárgabarackok, vagy a korai almák, körték virágoznak.
Ha fagy éri a virágzást sajnos nem lesz gyümölcs, ezért érdemes természetes módon védekezni, és ahogy a képeken látjátok mindent bevetni a termés érdekében.
A gyümölcsösökben a fagykár kivédésére ilyenkor az egyik legegyszerűbb az ún. füstölés. A füst meleg levegőt áramoltat, ami szerencsés esetben a fák lombkoronája körül kering, kiegyenlítve a hideg áramlatot, ami így nem éri el a virágzást. Ha szél is fúj az talán még jobb, mert akkor a füst a fák körül minden irányban megmozgatja a melegebb áramlatot.
Saját tapasztalat, hogy volt már olyan év, amikor a füstölés ellenére is fagykár érte a gyümölcsfákat, azonban a hozzá kapcsolódó élmény – mi általában szalonnasütéssel kötjük össze ezt a műveletet – később is nagyon jó emlék marad.
fotók: Márton Anikó, Gelencsér Janka
