Vas és Zala megye határán három földrajzi tájegység látnivalói várnak, ha az Őrségben járva a zalai táj keleti végén található kincseire is kíváncsi vagy. Akár az erdő csendjét keresed, akár kulturális vagy szakrális értékek jelentik számodra a kikapcsolódást, biztosan megtalálod mindezt az Őrség, Göcsej és a Hetés által közrefogott településeken.
Zala megye nyugati végén az Őrség felé haladva érdemes beiktatni néhány megállót a magyar-szlovén határ közelében fekvő településeken is. A legfontosabb nevezetességeket gyűjtöttük össze.
Földrajzilag Őrség, közigazgatásilag Zala megye
Az Őrség legnagyobb részben Nyugat-Magyarországon, kisebb részben a szlovéniai Muravidéken és a zalai vidék határán található történeti és néprajzi tájegység. A honfoglaló magyarok a nyugati határ védelmére őrállókat telepítettek, akik kihasználva a domborzati viszonyokat, a dombokon kialakított szerek legmagasabb pontjáról figyelték a határvonalat. Az őrállók közvetlenül a király fennhatósága alá tartoztak, szolgálatukért nemesi kiváltságokat kaptak, például nem kellett adót fizetniük.
A történelmi Őrséghez 18 település tartozik, mára ezen felül van több is, melyet az Őrség részeként említenek. Ezek egy része Vas megyében található, de több falu közigazgatásilag Zala megye Lenti térségéhez tartozik.
Göcsejből indulva, a Kerka-völgyében található Csesztregen, a környék egyik legnagyobb községén vezet át az utunk. Ha nem navigációs rendszerrel közlekedsz, légy figyelmes a tájékoztató táblákat illetően, mert innen több úton is lehet az Őrség felé indulni. A helyes útirány Velemér.
Csesztreget elhagyva máris egy kis települést, Nemesnépet ajánljuk, ahol több különlegesség vár az Őrség zalai látnivalói közül az igazán kíváncsi utazóra.
Az egyszerűségében bájos Nemesnép
A kis település a kevésbé ismert, pedig jelentőségében és méretében is a legnagyobb Nyugat-magyarországi fazsindelyes haranglábbal büszkélkedhet. A fából készült építmény a több száz éve leégett református templom helyére épült, ma országos műemlékvédelem alatt áll.
A harangláb mellett Nemesnépen van egy öreg bürü, vagyis gyaloghíd is, melynek különlegességét az adja, hogy ugyanott van, ahová több évtizede döntötték.
Kíváncsi vagy még miért érdemes Nemesnépet felfedezni? Olvasd el korábbi cikkünket!
Amilyen kicsi, annyi látnivalót rejt Zala megye nyugati csücskében Nemesnép
Márokföldön járva nem győztünk ámulni és töltődni a látnivalóktól
Nemesnép után az út Márokföldre vezet. Ebben a csöppnyi faluban azt éreztük, hogy a helyiek szívvel-lélekkel tesznek azért, hogy a betérő turista a lehető legtöbb élménnyel gazdagodva távozzon. Az a maroknyi ember, aki ott él – számuk alig 50 fő – azontúl, hogy magáénak érzi a falu minden szegletét, szeretettel ápolja és gondozza azt, amit szeretnének megmutatni az arra járó látogatóknak is.
„Erdők, rétek körülveszik, dombtetőcskén kerekedik, hol Őrség, Hetés kezet fognak s kézen fogva bandukolnak.” – Márokföld közösségi oldala
De hogy lehet egy ilyen kis faluban kalandról beszélni?
Az első jelentősebb élmény az Őrség zalai látnivalói felfedezése közben az úttól nem messze, az erdőben létesített Kalandparkban várja az aktív programot keresőket. Ha sikerült minden izmot átmozgatni a kötélpályán, csak egy kicsit kell tovább haladni és máris lehet regenerálódni a Szent-György vonalak mentén létrehozott Energiaparkban.
Az egy hektáros park megvalósítása Leclerc Edit metafizikai tanácsadónak köszönhető, aki közel fél évszázados tapasztalataira támaszkodva 2010-ben kezdte meg a kutatómunkát Márokföldön. Az energiaparkban 25+1 gyógyító pontot mértek be természetgyógyászokkal ésszakértőkkel közösen.
Tudtad?
A Szent György-vonalak az egész Földön megtalálhatók, tulajdonképpen a föld mágnesességét jelzik. Magyarországon és más országokban is létező energiavonalak kereszteződése egyfajta akupunktúrás, gyógyító pont. Zalában Nagybakónakon találunk még ilyet.
Ott járva jól esik megpihenni a padokon, erőt gyűjteni a kijelölt pontokon, majd folytatni az élmények halmozását. Mégpedig egy nem akármilyen szabadtéri kiállítás megtekintésével.
Itt található ugyanis az áRtjáró, az ország első természetművészeti parkja és az Őrség zalai látnivalói egyike. 2015-ben hazai és nemzetközi művészek érkeztek az itt megrendezett alkotótáborba, ahol a résztvevőknek 14 napjuk volt megtervezni a különböző térbeli alakzatokat. A többségében fából készült alkotások az ember és természet, valamint az idő viszonyát jelenítik meg.
Az őszi utazásunk alkalmával csak elsétáltunk az itt található Levendulás mellett. A nyári virágzás idején biztosan fantasztikus látvány, hiszen 4500 palánta színesíti és árasztja el illatával a területet.
Tovább folytatva utunkat Márokföld határánál, éppen a falutábla mellett egy kis erdei bekötőút egészen különleges helyre vezet. Az autót ott lehet hagyni a főúton is, hiszen errefelé nincs nagy forgalom, Innen csupán pár lépésre van a Sökfás temető.
Tudtad?
A sökfás temető az országban egyedülálló temetkezési emlékhely, melyet csak az Őrségben neveznek így. Az Őrségre jellemző puritán egyszerűség, valamint a főképp református lakosság szerény és dísztelen fejfát helyezett el halottainak. A Márokföldi sökfás temetőben közel 50 sökfa (fejfa) őrzi a valaha itt élt lakosok emlékét.
A vasi és zalai látkép további jellemzői a haranglábak. Márokföldön is található egy zárt szoknyás, kétoszlopos változat, melyet 1924-ben építettek.
Szentgyörgyvölgy erdő-mező ölelésében
A következő állomás avagy egy újabb az Őrség zalai látnivalói közül Szentgyörgyvölgy. Hosszan elnyúló, igazi dimbes-dombos elhelyezkedésével egyaránt emlékeztet az őrségi és a zalai tájra. És ez talán nem is véletlen, hiszen a falu három szeg és hét szer alkotta település.
A falu egyik legismertebb nevezetessége az ún. kékfelhős, festett kazettás, famennyezetű templom. A templomot 1787-ben építették, ezekben az években került beépítésre a fából készült szószék és a padok is. A falu első református tanítójának, Patkó Andrásnak köszönhetjük a különleges mintázattal festett fakazettás mennyezetet. Öt éven át festette a 88 db fatáblát, melyek között két egyforma mintázatot nem találni.
Tudni szeretnéd, hogy mik azok a szerek és szegek, hogyan alakult ki a falura jellemző építkezési mód? Korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk Szentgyörgyvölgy történetét és látnivalóit.
Szentgyörgyvölgy szerek és szegek mesebeli látványával vár
Magyarföld irányában elhagyva a falut a Zalaerdő gondozásában, de az Őrségi Nemzeti Parkhoz tartozó erdős területen vezet át az út. Itt található a “Töllös” tanösvény, ami az erdei levegőre és a könnyed sétára vágyókat várja. A tanösvény hossza 2,5 km, a szálaló erdőgazdálkodási módot 5 tájékoztató tábla mutatja be.
Közösség által épített Fatemplom az Őrség déli csücskében
Magyarföld neve sokak számára nem igazán ismert, de ha azt mondjuk, hogy Fatemplom fesztivál, akkor már biztosan ismerősen cseng.
Ez az a picinyke település – 40 fő körüli lakosával -, ahol Rátóti Zoltán színművész, a falu korábbi polgármestere álmodott egy merészet. A fatemplom építésében helyi lakosok, művészek, intézmények és több száz önkéntes segített.
A templomot 2010 nyarán szentelte fel a szombathelyi püspök. Az ökumenikus fatemplom ünnepeként induló rendezvény mára már ismert nyári fesztivál lett. Idén tizedik alkalommal sikerült megtartani a zenei eseményt, amely évről-évre egyre több látogatót vonz.
A csillogó vizű Borostyán-tó
A Borostyán-tó igazán a nyári fürdőzések kedvelt helyszíne, mely 35 hektáros vízfelületével várja a strandolni, horgászni és pihenni vágyókat. A tó a település határán egykor átvezető Borostyánkő útról kapta nevét, vízét a Szőce-patak és több kisebb-nagyobb forrás táplálja.
Az őszi táj szépsége is magával ragadó, így érdemes egy sétát tenni a tóparton és a 20 állomásos erdei tornapályán.
A tornapályát az aktív kikapcsolódást keresőknek ajánljuk. A három kilométer hosszú útvonalon, 15 méterenként 1-1 feladat, akadály várja az erre járókat.
Az Őrség érintetlen tája minden évszakban csodaszép. Kerekedj fel és látogasd meg a fenti helyszíneket egy tartalmas kirándulás keretében!
fotók: Márton Anikó
