Szentgyörgyvölgy

Szentgyörgyvölgy szegek és szerek mesebeli látványával vár

Amit Göcsejben a szegek nyújtanak, azt az Őrségben a szerek teszik. A táj látványa magával ragadó, dombokon-völgyeken, mezőkön át vezet az út. Érkezhetsz túrázva, kerékpárral vagy autóval, Szentgyörgyvölgy a szegek és szerek varázslatos világával vár. 

Közigazgatásilag Zala megyéhez tartozik, azonban három földrajzi tájegység peremén található, talán ezért is annyira hívogató a túrázást kedvelők körében. A Göcsej részeként, az Őrség erdővel borított peremén és a Hetési síkvidék találkozásánál mindenki talál látnivalót, aki rajong a nyugalomért és a természetért. 

De mik azok a szerek és szegek, és hogy lehet Szentgyörgyvölgy falujában mindkettőből? 

A szeres elrendezés főképp az Őrségi falvakban jellemző. Kialakulásuk a domborzati adottságoknak és a nyugati határ mentén védelmi feladatokat is ellátó családok szokásainak köszönhetőek. Az őrségi szerek tulajdonképpen a dombokon kialakított, önálló lakóközösségek, csakúgy, mint a szegek a Göcseji tájegységben. A szereken, szegeken három-négy nagyobb család élt, több generáció együtt gazdálkodott és őrizte a határvidéket. 

A települések központját körbeölelő dombokról távolabbra is elláttak, veszély esetén füst jelekkel adták tudtára a közösségnek, ha ellenség közeledett. Szerencsére erre ma már nincs szükség, de a falu megtartotta ezt az építkezési módot.

  • Szerek és szegek világa - Szentgyörgyvölgy
  • Bárányfelhős kék templom
  • Kék fakazettás templom belső - Szentgyörgyvölgy
  • Kék felhős festett fakazettás református templom
  • Római katolikus templom Szentgyörgyvölgyön
  • Szent György szobor a falu központjában
  • Szentgyörgyvölgy református templom bejárat
  • Szentgyörgyvölgy - Református templom kert

Tudtad?

1326-ban említik először írásos oklevélben, akkor még Scentgurgy néven. Egy korábbi írásos jegyzőkönyvben is vélhetően már ezt a falut említi Szentgyörgyegyházának, illetve egy 1275-ös oklevélben Őriszentgyörgyvölgynek.

Szentgyörgyvölgy egységét három szeg – Kisszeg, Domjánszeg és Tiborszeg – , mellett hét szer alkotja. A szerek: Asszonyfa, Csériszeg, Cséplak, Alsó- és Felső-Farkasi, Kógyár és Cilinkó nevet viselik. 

A szinte teljes egészében fából készült házak története

Egy magyar népdal sorai szerint: erdő mellett nem jó lakni, mert sok fát kell hasogatni :) Azért mégiscsak jó az erdőterület, hiszen fantasztikus építőanyagot szolgáltat a környék lakóinak. 

A huszadik század kezdetéig a szentgyörgyvölgyi házak 80 százaléka fából épült. Csak később kezdtek téglából és kőből építkezni a lakosok. Ma már csupán egy-két öreg boronaépület emlékeztet erre az ősi építési módra. 

Tudtad?

A valaha Szentgyörvölgy egyik szegén – Kisszegen – épült több száz éves, zsúpfedeles boronaházat a Szentendrei Skanzenben őrzik eredeti berendezésével együtt. 

Szent György szobor a falu központjában
Szent György szobor a falu központjában

Ennyi kék árnyalatot templomon máshol nem találsz

A falu felé tartva szinte minden irányból látszik a két templomtorony, a római katolikus és református templomé is. Szerintünk mindkettőt nézd meg, de utóbbit semmiképpen ne hagyd ki, mert ennyi kék árnyalatot egy épületen belül máshol nem láthatsz. 

Szentgyörgyvölgy nyugalmazott tanítójának köszönhetjük ezt a varázslatot, a templomba belépve az ember csak ámul, hiszen bármerre néz kéket és festett felhőket lát maga körül. Vigyázz ne járj úgy, mint én, ahogy körbe forogva nem tudtam betelni a látvánnyal és majdnem elszédültem a nagy forgásban 🙂 

A templom 1787-ben épült, a fából készült szószék és a padok is ebből az időből valók.  A fakazetták festését Patkó András, a falu első református tanítójára bízták, aki ekkor már túl volt a hetvenen. 1824 és 1829 között festette meg a 88 db fatáblát és az összes berendezést is. A fakazetták felhős mintáit nézni olyan, mint amikor az égboltot kémleli az ember és nem talál két egyforma felhőformát. 

Kék felhős festett fakazettás református templom
Kék felhős festett fakazettás református templom

Kíváncsi vagy további különleges templomi történetre? Olvasd el a Miháldi plébánossal készült interjúnkat is.

Miért különleges az ország egyetlen “szálaló” erdőgazdasága? 

A Szentgyörgyvölgyi Tájvédelmi Körzetet 1976-ban hozták létre, gondoskodva a természet védelméről, az itt található ritka és védett növények megóvásáról. Valamint az országban egyedülálló módon itt megtalálható szálaló erdőgazdálkodásról. 

Ennek a szemléletnek köszönhetően a települést övező erdőség, a virágzó mezők és rétek, a Szentgyörgyvölgyi patak körüli növényvilág sértetlen maradhatott. 

A fenyvesekből csak az öreg szálakat vágták ki, elképzelhetetlen volt, hogy tarra vágják az erdőket. A kivágott fák pótlásáról minden esetben gondoskodtak, így mindenféle fa-korosztály él vegyesen az itteni erdős területeken. A Tájvédelmi Körzet tevékenységét 2002-ben az Őrségi Nemzeti Park vette át. 

Ha szívesen kalandozol a zalai dombok között kerékpárral, olvasd el milyen túraútvonalakat ajánlunk még.

Ha megcsodálnád a különlegesen kék templomot, vagy megnéznéd az egyedülálló fából épült épületeket, akkor mindenképpen itt a helyed egy kirándulás alkalmával. Ha pedig a környéken jársz, semmiképpen se hagyd ki a Lenti környékén megtalálható különleges úticélokat.

fotó: Márton Anikó, Adorján Flóra

“Minden domb mögött kincset találsz!” Fedezd fel mindegyiket!

A cikket írta:

Oszd meg másokkal is!

Share on facebook
Share on pinterest
Share on email
Share on whatsapp
Share on reddit

Legfrissebb cikkeink

Történetek, amik szintén tetszeni fognak

Ahol megannyi kincs vár még rád...

Ahogy sokan mások mi is használunk úgynevezett cookie-kat (sütiket).
Ennek oka, hogy szeretnénk folyamatosan fejleszteni az oldalt és egyre jobb és jobb böngészési élményt biztosítva Neked! Ha szeretnéd megismerni a süti receptjét -vagyis a cookie szabályzatot-, itt eléred annak részletes leírását.