Az adventi készülődés a karácsonyvárás mellett valláshoz és népi szokásokhoz kötődő számtalan különleges hagyomány időszaka is. Mi most a Zala vármegyei adventi szokásoknak eredtünk nyomába, mondhatni nem mindennapi érdekességekre leltünk.
A Balatoni Múzeum Keszthelyen betlehemi történeteket rejt
Az 1898-ban alapított Balatoni Múzeumban mindig is kiemelt helyen szerepelt a környéken megismert, feltérképezett népszokások, kulturális tradíciók bemutatása. A keszthelyi és környékbeli betlehemesek, regősök történeteit először 1904-ben publikálta Sági János, aki a múzeum első néprajzkutatója volt.
Az ő gyűjtésének köszönhetően ismerhetjük a Háromkirály-járás szokást, mely Keszthelyen és a környékbeli falvakban is elterjedt volt.
A Háromkirály-járás a bibliai történetből ismert Gáspár, Menyhért, Boldizsár útját szimbolizálja. Ezt a jelenetet megszemélyesítve, karácsony napján indult egy kis csapat, kezükben a fontos bibliai jelképpel, a csillaggal, amely az utat mutatja. Ez a szertartás január 6-ig, Vízkereszt napjáig tartott, mely idő alatt járták a házakat adományt kérve.
A múzeum 13 betlehemmel rendelkezik, ennek nagyjából fele több, mint 100 éves.
Megkérdeztük a Balatoni Múzeum kollégáit, megtekinthető-e mindegyik betlehem jelenleg is az aktuális kiállítások egyikén. Nagy örömünkre a betlehemek egy része és a bábtáncoltató betlehem bábok a látványtárban most is megnézhetők, így a múzeumlátogatás egy adventi programnak is remek.
További ajánlásként a Jeles napok, népi vallásosság tárgyai oldalon található adventi és más ünnepi időszakok kellékeinek gyűjteményét kaptuk, melyet mi is jó szívvel ajánlunk. A fotótárban kedvünkre böngészhetünk a szinte már ősinek ható bábuk, babák és füvegék között.
Érdemes olvasgatni a múzeum szakmai blogját is, melyben ez az írás bepillantást enged régvolt betlehemes szokások rejtelmeibe: Betlehemes fények és árnyak a Balatonnál
Bábtáncoltató betlehemezés Keszthelyen és környékén
A bábtáncoltató betlehemezés jellegzetes ünnepi szokás volt Keszthely környékén. Hazánkban mindössze három területen terjedt el ez a fajta élő betlehemezés, melyek a Balaton délnyugati részén, valamint Zala és Somogy megye határán fekvő településeken voltak jellemzőek.
Tudtad?
A Balatoni Múzeumban a legkorosabb bábtáncoltató betlehemes az 1900-as évek elején Balatonszentgyörgyről került oda.
A képen látható bábok – ördög, férfi és asszony – a Holládi betlehemhez tartoztak, melyek1912-ben kerültek a Balatoni Múzeum néprajzi gyűjteményébe.
Az ismert hagyományos betlehemezéstől annyiban különbözik ez a fajta előadás, hogy a színpad általában egy templomot formáló alap, melyet két ember visz, a belsejében pedig a bábokat táncoltatják a közönségnek. A betlehem színpadán a nyeles babákat nyelüknél fogva mozgatják, emellett pedig sokszor élő szereplők is részt vesznek a pásztorjátékban.
Valaha Keszthelyen és Nagykanizsán is gyakori volt ez a hagyomány, ami két településen – Vörs és Hollád – maradt meg egészen a XXI. század elejéig.
A regölés ősi természetvarázsló népszokás
A regölés egyfajta ünnepi időszakot köszöntő hagyomány, amely Zala megyében egészen a XX. század elejéig több faluban – például Garabonc, Szentpéterúr – része volt az adventi hagyományoknak.
A regősök a régi korokban a téli napforduló idején keltek útra és járták végig a házakat láncos botokkal, köcsögdudával hangot adva érkeztüknek. A felkeresett házaknak bőséget kívánva énekelték el a regösénekeket, cserébe vendéglátó falatokat, ajándékokat kaptak.
Érdekelnek a Zala megyei gasztronómiai hagyományok, melyek a legismertebb, megyénkre jellemző fogások? Ebben a cikkben az igazi göcseji krumpliprószát mutatjuk be, receptet is találsz hozzá, ha kedved támad elkészíteni:
Mit is takar a Luca-napi kotyolás?
A Zala megyei Beleznahegyről ismert ez a kotyolóvers, melyben keverednek a lucázó, a farsangköszöntő és a regölés szövegtöredékei:
“Bara, Bara kity-kotty,
Gelegunya kettő,
Három,
A pálinkát várom.
Ha nem adnak pálinkát,
Letöröm a gerendát.
Adjon az uristen
Ennek a gazdának,
Két szép tehenet,
Tehén mellé szekeret,
Szekér mellé jármot,
Járom mellé vasszeget.
Adjon az uristen két szép malacot!
Egyik ólból kifusson,
Másik ólba befusson.”
(Eperjessy E. gy. 1959)
Luca székéről már sokat hallottunk, azt is tudjuk, hogy napján, december 13-án kell elkezdeni faragni a széket, szigorúan csak egy alkatrészt elkészítve napról-napra. Karácsony szentestéjére kell vele elkészülni, és az éjféli misére a fiatal lányoknak magukkal vinni, amire felállva megláthatják a jövendőbelijüket.
De hogyan kapcsolódik ehhez a kotyolás?
A Luca-napi kotyolás a regöléshez hasonló termékenységvarázsló szokás a Nyugat- és Dél-Dunántúlon, így Zala megyében is ismert. Ekkor a fiatalemberek szintén házról-házra járva kántálták a termékenységvarázsló verseket, énekeket. Ezzel a következő évi bő termést, a jószágok, azon belül is a szárnyas állatok szaporulatát jövendölték meg.
Tudtad?
A Gergely-naptár bevezetése előtt Luca napja – december 13. – volt az év legrövidebb napja. Számtalan szokás alakult ki ehhez a naphoz. A fiatal lányok leendő férjük személyét szerették volna megtudni, míg a gazdák a Luca-napján elvetett búza magból a következő évi termést igyekeztek megjósolni.
Te ismersz még olyan zalai hagyományokat, amik Advent ünnepéhez kapcsolódnak? Ha igen, ne habozz megosztani velünk, hogy kiegészíthessük vele a cikkünket.
Keszthelyi látogatáshoz ajánljuk az alábbi látnivalókat és programokat: Izgalmas programok és kihagyhatatlan érdekességek Keszthelyen
Keszthely minden évszakban tartogat valami szépet, fedezd fel az alábbi cikk segítségével: Keszthely látnivalói
fotók, forrás: Balatoni Múzeum, Keszthely, Adorján Flóra (Szeretünk Zala)
A cikk 2021.12.03-án jelent meg először.
