Különleges megyénk bővelkedik a nem mindennapi kifejezésekben, mások számára furcsa szavakban ezért is olyan egyedi a zalai tájszólás. Egy korábbi gyűjtésemben már bemutattam a számomra oly csodálatos zalai szavak egy aprócska listáját.
A nagy sikerre való tekintettel igyekszem most újabb csokrot összállítani azokból a kifejezésekből, amik sokszor mosolyt csalnak a gyüttmentek arcára, de nekünk mindennaposak és olyan kedvesek. Az újabb izgalmas listát egy nemrégiben a megyébe költözött szemüvegén keresztül osztjuk meg a helyiekkel és a távolabbi érdeklődőkkel.
“Kérsz egy málna málnát?”
Vannak kifejezések, amik mellett a mai napig nem tudok elmenni anélkül, hogy egy pillanatra ne álljak meg és gondoljam át, hogy ezt most komolyan mondták-e nekem? Hogy egy példával éljek, mikor málna málnával kínálnak és rá kell eszmélnem, hogy csak egy finom málna ízű szörp rejtőzik a szavak duplikálása mögött. Örömmel veszem ugyanakkor észre magamon, hogy egyre gyakrabban és természetesebben használom már én is szeretett kifejezéseinket.
Ez a kis Nyugat-Magyarországi ékszerdoboz sok különleges kinccsel ajándékozza meg az itt élőket és ide látogatókat, legyen szó látnivalókról, természeti kincsekről vagy a különleges szavakról. A zalai tájszólás különleges és maradandó, ahogy ebben a cikkben is megpróbáljuk azt bemutatni a teljesség igénye nélkül, de annál nagyobb szerettel. Remélem, hogy ezek a különleges kifejezések mosolyt csalnak az olvasó arcára, legyen akár ismert vagy ismeretlen 1-1 szó vagy kifejezés. Nem is fűzöm tovább a mondatokat, lássuk az új szavakat:
Vigyázz, kész, rajt!
Talán fel sem tűnik már, de eddig a legtöbb beszédben rövidült szóval itt találkoztam. Ha azt mondom barac, mindenki tudja, hogy hiába hiányzik a k betű, ez bizony a finom lédús gyümölcsöt jelenti. Nincs ez másként a benn és a rajt szavak esetében sem, ahol szintén hiányzik az utolsó betű, de mi tudjuk, hogy nem egy versenyt indítunk útjára, ha azt mondjuk “rajt van”.
Csepötés
Első hallásra elképzelésem sem volt arról, hogy vajon mit jelenthet a szó. Második hallásra pedig még a nyelvben is elbizonytalanodtam. A szó jelentése szerint sűrű növényzettel tarkított domboldalt takar eredetileg, így 1-1 hegyi séta alkalmával zalai barátainkat kérdezve találkozhatunk ezzel a szóhasználattal.
Fel a hegy-re!
A hegy önmagában nem számít különleges szónak, de a használata felénk kérdéseket vet fel. Az alföld egyes területein ezeket a portákat “hobbi”-nak szokták nevezni, de mivel kis megyénkben hagyománya volt a szőlőtermesztésnek, a szőlő-hegy kifejezésből alakult ki az egyszerűsített “hegy” kifejezés, ami egyfajta hétvégi menedékként volt és van jelen a zalai családok életében.
Büdösmargit – aki csak közvetve a falu lakója
Az elsőre kicsit pejoratív értelmű elnevezés szerencsére nem egy kellemetlen szagú szomszédot jelöl, sokkal inkább egy bogarat. A büdösmargit nem más, mint a poloska zalai megfelelője. A kellemetlen elszaporodásának csak az az egy pozitív oldala van, hogy többször hallhatjuk ezt a sokunknak vicces elnevezést.
Szárnyak nélkül is rempül.
Vajon mit csinál az, aki rempüli a másikat? Segítek egy kicsit: Gondoljunk arra, amikor a gyermek rossz fát tesz a tűzre és miután ez kiderül, egy kiadás rempülés lesz a “jutalma”. A rempül szót ugyanis a szid ige zalai szinonimájaként azonosíthatjuk.
Igen jó!
Megint egy olyan kifejezés, amit egy tősgyökeres zalai nem is ért, miért került a tájszólás listára. Ezt a kifejezést viszont főként nálunk használják a nagyon jó szinonimájaként. Jót beszélgetve egy zalai ismerősünkkel biztos vagyok benne, hogy sokszor fogjuk hallani ezt a hangulatfestő kifejezést.
Leppül – hogy mit csinál?
Ezt a cselekvést leggyakrabban kezünkkel csináljuk. Legyen szó egy meleg nyári napról, vagy arról, ha valakitől elbúcsúzunk, olyankor módszeres leppülést alkalmazunk. A leppül ugyanis azt jelenti, mikor integetünk vagy legyezünk a kezünkkel, hogy enyhítsük a forróságot vagy elzavarjunk egy büdösmargitot.
Fönek – nem főnök!
Elsőre talán neked is a főnök szó jutott eszedbe erről, ha nem ismerted korábban, de ez bizony nem azt jelenti. Főnek megyünk, ha mondjuk a hegyre tartunk. Most már valószínűleg neked is leesett, hogy bizony a fönek szó a fölfelé irányt mutatja, amerre elérjük majd azt a vágyott célt, ahová tartunk.
Viribül
A gyűjtés utolsó különleges szavát elsőre megint nem fogom elárulni, helyette próbáld meg magad kitalálni.
Mostanra pedig már tudhatod, hogy aki viribül, az bizony későig fent marad és nem alszik még késő éjjel sem.
Bízom benne, hogy e szavak olvasása sokak arcára csalt mosolyt és remélem, hogy még nagyon sokáig használatban is maradnak és teszik ezzel is egyedivé Zala megyét. Ha újdonság volt számodra, akkor pedig ajánlom, hogy próbálgasd, ízlelgesd őket, és építsd be őket a mindennapokba. Látogassatok el gyakran Zalába, hiszen annyi különleges kincs rejtőzik itt, mint talán sehol máshol, és bátran engedd, hogy hívogasson a kedves zalai tájszólás.
Ne felejts el visszanézni az oldalra, hamarosan érkeznek az újabb zalai szavak. Addig is! Kalandozz tovább és ismerd meg milyen kincseket rejt Zala.
