Január 6-án, vízkereszt napján zárul a karácsonyi ünnepkör, és ezzel egy időben kezdetét veszi egy újabb, néphagyományokban gazdag időszak, a farsang, vagyis a téltemetés ősi ünnepe, mely egészen hamvazószerdáig tart. Így hát a farsang sem telhet el a zalai gasztronómia legjobbjai nélkül. Süssünk, főzzünk együtt!
A farsangi időszakban az elfogyasztott finomságoktól remélték a következő év bőségét, a jó termést
Miért is lett fontos a farsang? A régi emberek ezt az egy, másfél hónapot használták ki, hogy felhőtlenül szórakozzanak: álarcot öltöttek, bálokat tartottak és az étkezés terén sem fogták vissza magukat. Az asztalukra kerültek a téli disznóvágás finomságai: a kolbászok, a hurkák; a böjt előtti, zsírosabb húsos fogások és persze az alkoholt, édességeket sem nélkülözték ilyenkor.
A farsangot nem véletlen hívták az ördög ünnepének, hisz ilyenkor mindenki kedvére dorbézolhatott, csúfolkodhatott. Ilyen például a vénlánycsúfolás is, mikor azokat a nőket csúfolták ki, akik nem keltek el vagy akik épp kikosarazták kérőiket.
A farsangi mulatság előkészületei falun már hamarabb elkezdődtek. Mindenki szorgosan varrta saját jelmezét, maszkját, melyek célja az volt, hogy a maszkabálon senki ne ismerhesse fel. A nők férfiaknak, a férfiak pedig nőknek öltöztek be.
A bál napján a gyerekek és a felnőttek egyaránt zajongva járták az utcákat, hogy hírül adják, itt a tél vége, hamarosan érkezik a tavasz. Az otthonmaradtak sem maradtak teendő nélkül, a jelmezesek fogadására finom ételekkel készültek. Sült kolbászok, hurkák, sült húsok sorakoztak az asztalon, mellé pedig zalai területeken az egyszerű, de különleges – és persze isteni finom – köret, a tökmagolajos krumplisaláta került.
Persze ital nélkül sem maradt senki…
Hogy is maradhattak volna anélkül falun? A friss házi pálinka és a noha vagy kormin újbor ugyanúgy az asztalon várta a maszkázókat.
Mi az a noha és a kormin? A noha Amerikából származó, direkttermő fehér szőlőfajta, mely igen elterjedt volt Nyugat-Dunántúlon. A nohából készült rókaízű bor negatív hatásait hamar felismerték, így a 2000-es évek végétől tilos áruforgalomba hozni és újabb tőkéket telepíteni. A kormin Amerikából származó, direkttermő kék szőlő, mely az egyik legellenállóbb fajta Magyarországon. Bogyója kiváló rozénak, lekvárnak és gyümölcslének is.
A maszkabál, a farsangi forgatag hagyománya a mai napig él Zalában. A megyeszékhelyen, Zalaegerszegen több százan gyűlnek össze a Városi Farsangokon, és sok kisebb településen is tartanak felvonulásokat, farsangi bálokat.
Na de, hogy készül Zala egyik legízgazdagabb salátája?
Egy zalai és nem zalai asztal sem maradhat finomságok nélkül farsang idején… Íme, az igen könnyű és gyors recept a krumplisalátához, mely tökéletesen passzol minden sült húshoz, fasírozotthoz, és nem csak farsangra ajánlott:
Tökmagolajos krumplisaláta
50 dkg főzni való burgonya, só, 2 db lilahagyma, tökmagolaj, 1 evőkanál 10 %-os ecet
A burgonyát alaposan megmossuk, majd héjastul megfőzzük enyhén sós vízben. Míg fő, addig megpucoljuk a lilahagymát és vékony szeletekre vagy kockára vágjuk. Megvárjuk, míg a burgonya kihűl, majd felkarikázzuk, ha még szükséges, sózzuk, óvatosan hozzákeverjük a lilahagymát és hozzáadjuk az ecetet. Pihenni hagyjuk, hogy az ecet és hagyma kicsit összeérjen, majd az egészet leöntjük tökmagolajjal és összekeverjük.
Tipp
Ha házi tökmagolajod van (nincs? akkor gyorsan szerezz be egy zalai termelőtől kedvenc piacodon, mert sokkal finomabb, mint a boltban kapható), érdemes csínján bánni vele, kóstolgasd közben, hogy mennyire intenzív az íz, nehogy túl sokat önts hozzá.
Ami egy asztalról sem hiányozhat farsangkor
Végül be kell látnunk, hogy a február nem maradhat fánk nélkül… Pontosabban szalagos fánk nélkül, amiből ilyenkor nem lehet eleget sütni és enni sem. Egyébként a fánk a 19. században terjedt el Magyarországon, a nevét pedig a fánkon végigfutó, a tökéletességet jelző fehér csíkról kapta. Íze és egyszerűsége miatt a farsangi időszak szezonális süteményévé vált, nem volt olyan család, ahol ne került volna húshagyó kedden az asztalra.
Ehhez a kelt tésztához nem kell semmiféle különleges összetevő, a legfontosabb hozzávaló a türelem és egy jól bevált recept. Mindenkinek más a módszere, mások a praktikái, mi most egy zalai receptes könyves verziót mutatunk nektek Ábrahám Gézáné jótanácsaival:
Farsangi fánk
60 dkg liszt, 4 dkg élesztő, tojásnyi zsír, 3 tojás, 6 dl tej, 3 evőkanál cukor, csipetnyi só, olaj vagy zsír a kisütéshez
A lisztet megszitáljuk, és mélyebb tálba tesszük. 2 dl langyos tejben az élesztőt elkeverjük, adunk hozzá egy evőkanál cukrot, 2-3 evőkanál lisztet, és könnyű kovászt készítünk. A megszitált liszthez adjuk a megkelt kovászt, a cukorral felvert egy egész tojást és a két sárgáját, csipetnyi sót és annyi langyos tejet, hogy könnyen verhető tésztánk legyen. Fakanállal összekeverjük, és 20-25 percig verjük vagy dagasztjuk, míg szép hólyagos lesz. Közben hozzáadjuk a langyos zsírt, verjük nagyon simára.
Ha már nem tapad az edény oldalára, akkor kevés liszttel megszórjuk, tiszta melegített konyharuhával letakarjuk, és kelni hagyjuk. Ha a tészta duplájára kelt, kissé előmelegített gyúrótáblára öntsük ki. Könnyedén gyúrjuk meg, hogy szép sima felülete legyen. Takarjuk le, és hagyjuk pihenni 10 percig. Utána nyújtsuk hüvelykujjnyi vastagságúra, és lisztezett fánkszaggatóval szaggassuk ki. Rakjuk a lisztezett ruhára sorjában, takarjuk le, és még legalább 20 percet keljen. Közben a zsírt/olajat felmelegítjük, majd elkezdhetjük a sütést. A tésztát, ha felvesszük, hüvelykujjunkkal egyik oldalát kicsit nyomjuk meg, és fordítva tegyük az olajba. Fedővel letakarjuk, és ha az olajban lévő fele megpirult, fordítsuk meg, és fedő nélkül süssük ki a másik oldalát. Tálalásnál a fánkot szórjuk meg porcukorral, és adjunk mellé lekvárt.
Bár szalagos fánkot mindenki készít az országban, de tudod, hol rendezik meg az Országos Farsangi Fánkfesztivált?
Zala megyében, méghozzá Nagykanizsán. A fesztivál annyira különleges, hogy a Zala megyei Értéktárban is szerepel. Továbbá, a többnapos rendezvényen fánkverseny, karneváli mulatság várja az érdeklődőket, és ha hiszitek, ha nem, még fánkszimfónia is készült az esemény tiszteletére.
Ha kedvet kaptál a sütés-főzéshez ismerd meg az igazi zalai dödölle receptjét is vagy főzz egy adag savanyú répalevest a krumplisaláta és a fánk mellé! Így lesz a farsang igazán különleges!
A cikk 2021. február 8-án jelent meg először a Szeretünk Zala oldalán.
