Most következő cikkünkben egy különleges, Zalaegerszeghez közeli települést mutatunk be nektek. Kemendollár csupán 13 kilométerre fekszik a megyeszékhelytől és olyan nem mindennapi látvány részesei lehettek, amilyen nincs még egy Zala megyében!
Kemend és Ollár összeolvadása
Kemendollár szerepelt már a legfurcsább nevű települések gyűjtésünkben, nem véletlenül! Elsőre mindenki a dollárra asszociál a különleges falunév hallatán, pedig amerikai kapcsolatuk nincs, a név két falu, Kemend és Ollár összeolvasztása által jött létre.
A két településrész bár közigazgatásilag összetartozik az 1860-as évek óta, a mai napig elkülönülnek egymástól. Ollár a Zala bal oldalán fekszik, története a 13. századig megy vissza. A történelmi iratokból kiderül, hogy több nemesi család rendelkezett a helyi birtokok felett, de a török hódoltság időszakában mindent felégették és a falu teljesen elnéptelenedett. Élet csak a Festeticsek korában lett újra a településrészen.
Kemend a Zala jobb partján fekszik és története a vár történetével olvad egybe. Pontos iratok és dátumok nincsenek a vár és a település keletkezésével kapcsolatban. A falu a helyi szolgálókból, katonákból alakulhatott ki a vár alá, és a nemesek által folyamatosan fejlődhetett.
Az összevont település a vasút megjelenésével fejlődésnek indult.
Zalaegerszeg közelsége miatt vonzó volt a letelepedőknek, iskola, templom, szövetkezetek, egyletek alakultak ki. A kulturális és közösségi élet a mai napig jól működik.
A láthatatlan vár története
Valószínűleg a várat a Kakas család építette a 250 méter magas dombra, de iratokat csak a 14. századból találunk. Az évszázadok során több nemesi család is harcokat vívott a várért, az igazi pusztítást a török sereg végezte. Bár a vár rendelkezett saját ágyúkkal, de a nagy török csapatok ellen nem tudtak védekezni, szinte teljesen felégették és megrongálták. A vár maradványait a későbbiekben a helyiek széthordták és más építkezésekhez használták fel.
És bár a várból falak nem maradtak fent, de légi felvételeken nagyon szépen kirajzolódik a várdomb. A helyiek ügyelnek arra, hogy ez továbbra is érték maradjon a településen, ezért egy tanösvényt alakítottak ki a várhoz. A domb alatt találtok egy kis pihenőt és néhány információs táblát, mely elmeséli a vár történetét, legfelül pedig egy emlékkeresztet és egy magyar zászlót, melyek jelzik, hogy itt anno egy fontos építmény állt.
A séta közben találkozhattok a zalai erdők megszokott lakóival, mókusokkal, fácánokkal, őzekkel és néhány védett növénnyel is, például leánykökörcsinnel.
A várdombról meséljenek a képek:
Ha más zalai várak is érdekelnek, ebben az írásunkban keresd őket: Dimbeken innen, dombokon túl – Zalai várak nyomában
Szent Kristóf kápolna, ahol a motorosok találkoznak
A hegytetőn lévő római katolikus templomot Festetics Kristóf építette 1746-57 között. A mondák szerint a grófot megtámadta egy vadkan vadászata során és a kápolna helyén talált menedéket egy hársfán. A megmenekülés emlékére, ezen a helyen – mely a térség legmagasabb pontja is egyben – templomot emeltetett.
Az épület egyhajós, barokk stílusú és a leírások szerint egy életnagyságú Szent Kristóf szobor is állhatott előtte. Ma a kápolnában a régi oltárkép helyett Kukorelli Lajos által 1854-ben festett képeket láthatjuk, valamint egy festett, fa Szent Kristóf szobrot.
A templomot még időben felújították, és megóvták a végleges pusztulástól, ami azért is fontos, mert a kemendi búcsúkor több százan gyűlnek össze a hegytetőn. Az utazók védőszentjének szentelt kápolnát ekkor nemcsak gyalogos zarándokok, hanem motorosok és autósok is látogatják.
Mi mindenképp azt javasoljuk nektek, hogy akár gyalog akár valamilyen járművel, de látogassátok meg a kápolnát Kemendollár település közelében, mert ezt a látványt nem sok minden übereli!
Tipp:
A kemendi falurészből a séta kb. 15 perc felfelé a kápolnához, de megközelíthető kiépített majd földes úton is.
És, ha még hosszabb kirándulást szeretnétek, akkor érdemes a környék településeit is böngészni, mert Alsónemesapáti, Nemesapáti és Pethőhenye is tartogat épített és természeti szépségeket!
Fotók: Kása Andi, Bartus Dávid
A cikk 2021.09.28-án jelent meg először.
