A szezonális ételek fogyasztása nemcsak egészséges, de számos egyéb előnnyel is jár. Az ételek frissebbek, ízletesebbek, és tápértékük is magasabb. Ezen felül a fenntarthatóság és a helyi gazdaság támogatása is fontos szempont. De ha csak egy nyomós érvet kellene mondanunk arra, hogy miért éri meg szezonális, termelői termékeket fogyasztani, akkor a válasz egyszerűen: mert finom!
A szezonalitás a konyhában lényegében egyet jelent a természettel való lüktetéssel. Azzal, hogy januárban nem nyúlunk automatikusan az amúgy is vízízű és kevesebb tápértékkel rendelkező paradicsom után vagy márciusban a halovány, félig éretlen görög eperért – ami valószínűleg nem is kevés vegyszert kapott. Hiszen Magyarországon ezeknek az ételeknek máskor van a szezonja vagyis a természetes érési ideje.
Természetesen van az úgy, hogy télen is megkívánjuk a nyári zöldségeket vagy ennénk egy édes gyümölcsöt, amivel nincs is semmi probléma.
Cikkünk üzenete inkább az, hogy lehetőség szerint válaszd többször a helyi és szezonális alapanyagokat és szánj időt a természetes tartósításra, a friss alapanyagok feldolgozására és eltárolására. Nem másért, hanem főleg azért, mert egyszerűen így a legfinomabb.
A szezonálisnak jó íze van
A szezonális ételek szuperereje az, hogy a megfelelő időben és körülmények között termesztik őket, így ízük és frissességük olyan, amilyennek lennie kell. Gondolj csak a nyáron érlelt paradicsomra: íze és zamata összehasonlíthatatlan a téli paradicsoméval, amelyet üvegházakban nevelnek vagy importált formában érkezik hazánkba. A természetes napfény és talajminőség olyan ízélményt nyújt, amelyet a mesterséges körülmények között nevelt zöldségek és gyümölcsök nem tudnak utolérni.
A szezonális étkezés nem egy divatos hóbort. Szezonális ételeket azért érdemes enni, mert sokkal jobb az ízük. Miért vonnád meg magadtól az élményt?
Az meg már csak hab a tortán, hogy frissességük révén megőrzik vitamin- és ásványianyag-tartalmukat és a legtöbb esetben kedvezőbb áron lehet megvásárolni, hiszen nem külföldi importárut kell megfizetni.
Fenntarthatóbb a környezetnek és a helyi gazdaságoknak
A szabadföldi paradicsom, paprika termesztése kevesebb energiafelhasználással jár, mivel nem igényel mesterséges megvilágítást, fűtést vagy hűtést. Ráadásul, ha helyi termelőktől vásárolunk, csökkentjük az ételek szállítási távolságát, ezáltal az üvegházhatású gázok kibocsátását is.
A termelői termékek vásárlásával pedig a pénz helyben marad, tehát a helyi gazdaság fejlődik. Amikor helyi terméket vásárolsz, nem csupán környezettudatos döntést hozol, hanem számos kisvállalkozó munkáját is támogatod.
Az egyik legfontosabb tényező pedig az, hogy a lokális gazdaságok akkor tudnak fejlődni, ha valódi kereslet mutatkozik a termelői termékek iránt, és nem a nagyüzemi termelést (és az ebből adódóan sokszor gyengébb minőséget) támogatod. Számokban kifejezve így néz ki:
- 30-40 kg kenyér vásárlásával egy helyi péket,
- 60-70 kg húsfélével a helyi hentest,
- 40-50 kg gyümölccsel a helyi gazdát,
- és akár 90 kg zöldséggel a mindig friss és szezonális zöldséget kínáló árusokat támogathatod.
Ez jó a saját egészségednek és a helyi közösségeknek is.
Tényleg termelői?
A szezonális és termelői alapanyagokat legkönnyebben helyi termelői piacokon és vásárcsarnokokban szerezheted be. Míg a helyi termelői piacokon nagyrészt valóban közvetlen termelőtől lehet vásárolni, addig a vásárcsarnokokban nagyobb zöldségesek is árulnak. Legyen gyanús, ha januárban karalábét látsz a polcon…
A szezonális alapanyagok népszerűsítésének egyik hazai úttörője a Felelős Gasztrohős, ahol minden hónapban összegyűjtve láthatod az éppen frissen szedhető zöldségeket és gyümölcsöket.
Ha nincs kerted, akkor a frissen szedhetőt, frissen vehetőre helyettesítsd, hiszen a termelői piacokon márciusban például spenótot találsz, júliusban pedig cukkinitől és egyéb tökféléktől roskadoznak az asztalok.
Keresd meg a hozzád legközelebb lévő termelői piacot Zalában! >>
A teljesség igénye nélkül íme a négy évszak zöldség és gyümölcs kínálata.
Tavasszal a friss, zöld növények ideje van. Március a salátával, a retekkel, az újhagymával és a levelesekkel (sóska, spenót) indul. majd áprilisban jön a rukkola és a mángold. A spárga és az eper különösen népszerű ebben az időszakban. A zsenge zöldségek és a friss gyümölcsök vitaminban gazdagok, így a tavaszi hónapokban érdemes minél többet fogyasztani belőlük.
A nyár vitathatatlanul a bőség időszaka. A paradicsom, cukkini, paprika, padlizsán ilyenkor a legfinomabbak és ekkor indul be a gyümölcsérés is. Júniusban még az eper lecsengését élvezzük, aztán jön a sárgabarack, a bogyós gyümölcsök (málna, ribizli, szeder), az őszibarack és a nyári almák, majd nyár végén a szilva.
A nyári gyümölcsöket és zöldségeket valamilyen formában mind tartósítani lehet. Sőt, a fűszernövényekre is kínálkozik több megoldás.
Ősszel a sütőtök, a fodros kel, a karalábé, a batáta, a burgonya, a kelbimbó, gyümölcsök közül pedig az alma, körte, füge, szőlő kerülnek előtérbe.
Míg a téli hónapokban a káposzta, bab, cékla, csicsóka és egyéb, jól tárolható zöldségek és hüvelyesek kerülnek az asztalra.
Télire a nyarat
Nincs is jobb annál, mint amikor a téli hidegben a kamrából csak előveszed a nyáron eltett lecsót, felpattintod a tetejét, kiöntöd egy serpenyőbe, ütsz rá egy-két tojást és befalod a gőzölgő egytálételt.
Ez a bizonyíték arra, hogy télen is van lehetőség a nyár vitaminban gazdag zöldségeit, gyümölcseit, fűszernövényeit fogyasztani!
Elődeink számos praktikát fejlesztettek tökélyre az elmúlt évszázadokban, amelyekkel elteheted télire a nyarat. Ilyen a tartósítás, a fermentálás, a savanyítás, a befőzés, a szárítás, vagy az aszalás.
Nincs a közelben piac?
Ha nincs lehetőséged piacra járni, a nagyobb üzletekben is találhatsz szezonális zöldségeket és gyümölcsöket. Érdemes figyelni a címkéket és a szezonális polcokat, ahol az adott időszaknak megfelelő friss termékeket kínálnak.
Ma már az éttermek is egyre inkább odafigyelnek arra, hogy szezonális és helyi alapanyagokból főzzenek, így érdemes olyan helyeket keresni, ahol külön figyelmet fordítanak a minőségre és a frissességre.
A Lokal47 Étterem és Borbár története például a nagykanizsai termelői piaccal indult, ahol az étterem tulajdonosainak lehetőségük volt közelebbről rálátni a helyi termelők munkájára és persze megkóstolni a termékeiket. Ezután már “csak” elhatározás és kitartó munka kellett ahhoz, hogy a nyitás óta az étlapon mindig a közeli – zalai és somogyi – termelők alapanyagaiból készült ételek legyenek.
Erős motivációként szolgáljon, hogy ha egy étteremben működik a szezonális, helyi alapanyagok beszerzése, feldolgozása és természetes tartósítása, akkor otthoni körülmények között, ahol kisebb a konyha és kevesebb emberre főzünk, is menni fog.
fotók: Gelencsér Janka
A cikk 2024.08.21-én jelent meg először.
A cikk megjelenését a Lokal47 Étterem és Borbár támogatta. Közreműködésük elengedhetetlen ahhoz, hogy újabb és újabb helyeket, látnivalókat mutathassunk be a www.szeretunkzala.hu felületein. Mindemellett azt is fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy a Szeretünk Zala csapata csak olyan helyeket ajánl, amelyeket kipróbált.